Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-24—

a VIII. Bonifácz pápát foglyul ejtő Szép Fülöp francia királynak a katonái, a pápa trónusa előtt - felkoncolták. Németújvári Iván az esztergomi várat átadta Vencel cseh király fiának, a magyar királlyá választott ifjú Vencelnek. Vencel a várba visszahelyezte az esztergomi, érseket, Mihályt, amikor azonban az érsek, Vencel ellenében az Anjou-párttal szövetkezett, a várat ostrom alá vette. 1304-ben Vencel haaonlónevü atyja, a cseh király, cseh seregekkel foglalta el Esztergomot. Ekkor Vencel cseh király csapatai feldúlták a várat, a kastélyt, a főtemplomot, kifosztották a bazilika kincstárát, sőt még az egyházi levéltárak okleveleinek aranypecsóteit is leszaggatták. A cseh dúlás után Esztergom vára 1306-ig újra Németújvári Ivén őrizetében maradt, mignem az Anjou- párt végleges felülkerekedósekor az Anjou-párti Tamás érsek, ú - jabb ostrommal vissza nem vette.

így az esztergomi vár, ahová addig idegen, legfeljebb, mint hadifogoly, vagy vendég tehette lábát, alig öt éven belül, négy , kemény ostromot szenvedett el. Az egyház e négy ostrom, a csehek dúlása és Németújvári Iván rablógazdálkodása során elszenvedett kárát ötszázezer faárka ezüstre becsülte. Károly Hóhért uralmának megszilárdulása után a várat nem érte több ostrom, azonban Csák Máté, 1317-ig tűzzel vassal pusztította az érsekség és a kápta - lan közelebbi s távolabbi birtokait. így azután az esztergomi vái újjáépítése is egyre inkább késett.

Ezekre a zivataros évtizedekre esik köztörténetünknek egy i- gen gyászos epizódja. Lajos budavári pap, aki az egyházi átokkal sújtott budavári polgárok élén 1302-ben kiátkozta VIII. Bonifácz pápát, Buda 1307. évi bevétele után Tamás érsek itteni várbörtö -