Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

sára dönti jelentőségű volt. Ugyanekkortól mind élénkebbé vált az esztergomi káptalannak s a johanniták eaztergom-azentkirályi kolostorának, mint hiteles helyeknek, oklevélkibocsátó tevékenysége is. XII. Béla király udvarának tollforgató kiérikusai Pária, Oxford s Itália egyetemeit járták. Szilágyi Lóránd kutatónk szerint Péter klérikus, későbbi esztergomi prépost azonos történet- irodalmunk rég vitatott atyjával, Anonymusszal, a Gesta Írójával. Dercsényi Dezső Péter mesternek, - Anonymusnak - tulajdonítja a magyarul Szép templomnak nevezett Szent Adalbert-bazilika disz - kapujának feliratát is. III. Béla király fiainak, Imrének és a későbbi II. Endrének nevelője, Perugiai Bernardo, későbbi apa - latoi érsek, a kor legműveltebb embereinek egyike volt. Bernét érsek egyik kódexét, - amelyet máig őriz az esztergomi Bibliothé- ka, --a XII. század utolsó évtizedében adományozta az esztergomi Szent Ad&lbert-templomnak. E kódexet, szakíróink szerint, esztergomi kodexiróműhelyben Írták. A várhoz irodalomtörténetünknek is nevezetes, korai emlékei fűződnek. Újabb kutatások világítottak rá arra, hogy egyházi tárgyú és még latin nyelvű költészetünknek,

i

a magyar hlmnológiénak első szálai is Esztergomba vezetnek. Az elhalkuló pogánykori költészei utolsó dalai nyomán az esztergomi Várhegyen csendültek fel az első keresztény, latin himnuszok és kantilénák.

A magyar királyok mintegy fél évszázadig lakták a III. Béla király által felépített esztergomivári királyi palotát. Imre i - dején, a király feleségével, - az utóbb II. Frigyes német csá - szár nejeként Palermoban eltemetett - Aragónia! Konstanciával került Esztergomba a kor egyik nagyhírű trubadúrja, Peire Vidal.E-