Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-rogyik versében meg is énekelte Imre király udvarit. Ugyancsak a spanyol királykisasszony kíséretével került ide az az udvar- hölgy is, - bizonyos Tota nevű kisasszony, - útibb Benedek Bacsói bán felesége, akit Katona József a Bánk bán Melinda alakjában személyesített meg. A spanyol udvari kísérettel két ifjú lovag, Bertrand és Simon is Magyarországra költözött; utóbbi , 1242-ben, mint Esztergom várparancsnoka, a tatárok támadását verte vissza.

A középkor számos királydrámája fűződött az esztergomi királyi várhoz, III. Béla király pártütő öccsét, Sézát tizenöté - vés esztergomi várbörtönre vetette, 1174-1189. között; az ifjú herceg csak Barbarossa Frigyes közbenjárására szabadult, «ajd csatlakozott Barbarossa keresztes hadaihoz. Imre idején öccse , a pártütő - későbbi II. - rndre raboskodott ugyanitt. Meglenet, hogy Gertrud, drámája is itt - s nem a pilisi erdőn - játszódott le, ugyanis a palotaforradalom során a királyi levéltár s az ifjú Béla herceg /a későbbi IV. Béla/ is veszélybe került s az a - ligha valószínű, hogy Gertrud királyné a pilisi vadászatra kisfiát s a királyi levéltárat is magával vitte volna.

A XIII. század-eleji esztergomi udvar hire messze földre el- sugárzott; még a Kiebelung-ének költője is megemlékezik a várról. Ugyanezekben az évtizedekben , a Királyi-város gazdag, latin polgárságával, hazánkban elsőként alakul ki a hübérkori társadalo* - na> egy új, előremutató tényezője, a polgárságnak - olykor «nemes =eguél is kiváltságosabb - osztálya,

Esztergom - Királyinak is nevezett - polgárvárosát, kerek Magyarországgal együtt, középkori virágzása deielőjén pusztítja