Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-18kulföldi szerzetesrendek közül a bencéseket, a cisztercitákat, a templáriusokat, a lázárrendieket kővetően a domonkosrendiek, a ferencesrendiek is itt alapítják meg első magyarországi ko - lostoraikat. Mindezek együttesen a középkor végére európai méretű nagyvárossá emelik Esztergomot, amelynek léleks zárna - a német Schünemann Konrád számítása szerint - a tízezres számot megüti.

Esztergom városa s vára III. Béla király korára éri el középkori virágzása tetőfokát. III. Béla, - a bizánci trónra nevelt egykori Alexios herceg, - erős bizánci-francia befolyás a- latt, valóságos dunaparti Bizánccá emelte fővárosát.

1185 körül súlyos pusztulás érte az esztergomvári Szent A ■ dalbert bazilikát. A tűzvész alapjaiban megrongálta a régi fő - templomot. III. Béla király Jób esztergomi érsekkel együtt építtet fce újjá a szentistvánkorl főtemplomot s ugyanezekkel a - bizánci, francia s talán német - építőmesterekkel építtette meg a várhegyi királyi palotát. Kutatóink közül Várnai Dezső görög i - rásjelekre utaló kőfaragójeleket s a Nyugateuropában ekkor szóké sós pentagon-jeleket olvasta le az esztergomi palota régi kövei ről; a kőfaragás stílusjegyei viszont annak a cisztercita épitke zésnek jegyeivel egyezők, amely ekkoriban terjed el nálunk, a XI században Magyarországra telepitett ciszterciták révén. III. Bél király esztergom-vári palotája, Gerevich Tibor megállapítása sze rint, érett stílusjegyeivel az egész későromán magyar építészei zsinórmértéke, példaképe volt.

III. Béla király az esztergomi várpalotában szervezte újjá a királyi kancelláriát, amelynek hatása Írásbeliségünk kialakuld