Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-17deti misszió tervszerűségét: eleinte, a Duna jobbpartján C3ak Esztergom tartozik az érsek pásztorbotja alá, a balparton szinte az egész Felvidék. Később az érsekség alá tartozik a vesz - prémi, győri, nyitrai, pécsi, egri és váci megyéspüapökség ; magát az esztergomi főegyházmegyét az I. világháború végéig a világ legnagyobb egyházmegyéjének tartották.

A királyság első századaiban Esztergom vára és városa a szervesen összefonódott állam- és egyházigazgatás központja , a magyar korai feudalizmus kettős fellegvára volt. Itt hordták össze a megyeispánok a megyék terményadóját. I. István király korától IV. Béla koráig az esztergomi királyi pénzverőben verték a magyar dénárokat. Esztergomban kínálta fel import-árúját és exportcikkeit a külföldről érkező és oda igyekvő kereskedő.

Az esztergom-kakati /ez Párkány régi neve!/ rév vámja minden , erre áthaladó kereskedőt megállított és az úgynevezett esztergomi útkényszer minden Magyarországon megforduló kalmárt Esz - tergom piacára terelt. Kievtől Gandig, Troyestól Velencéig, A- pullától és Bizánctól Regensburgig Jártukban németek, franciák, vallonok, velenceiek, zsidó és örmény kereskedők rendre megfordultak itt és sokan árúraktárakat létesítettek Esztergomban. Az Árpádházi királyoknak az európai uralkodócsaládokkal mind szorosabbra fűződtek családi szálai; egymást érik Esztergomban a világi és egyházi követ járások. A királyok gyakran itt tartják országtanácsaikat; ezekkel párhuzamosak az esztergomi egyházi zsinatok. A kereszteshadjáratok jórésze, Bouillon Gottfridtól, a Pénznélküli Waltertól vezette hadjárattól Barbarossa Frigyes hadai 1189. évi átvonulásáig, a Dunán haladva, érinti e várost. A