Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-16Eet a Hl. századvégi súlypont-áthelyezést a város és a vár birtoklástörténeti és jogviszonyai is igazolják. Az érsek és a káptalan csak a XII. század második felétál fogva kezd , egyre több és több jogot és területet szerezni a Királyi-vá - rosban /piac vám, rév vám, földterületek /, akkor, amikor 111. Béla királlyal az udvar felköltözik a Vártiegyre. Lnnék, addig korlátlanul birt területét az érsek megosztja a királlyal, viszont a király új jogokkal és királyi-városi területekkel kártalanítja az érseket.

Esztergomot a X. század derekán politikai tervszerűség tette Géza fejedelem fővárosává. Ezek a törekvések mind erősebbé váltak fiának, I. István királynak korában. István király szervezte meg a - veszprémi püspökségnél gyanitbatóan későbbi ala - pitású - esztergomi érsekséget, amely hamarosan a magyar egyházak vitathatatlan primátusát nyerte el.

A középzoron át Esztergom érsekét illeti meg a király koronázásánál joga, az összes királyi aiapitású egyházi intézmény joghatósága, karoling mintára ő a királyi család háziképlánja, a királyi jövedelem, - vagyis az állami jövedelem - tizedsze - döje, a pénzverés ellenőrzője.

I, István király az általa alapított esztergomi egyházmegye dune-joboparti területét a régebbi, veszprémi püspöki megyének U... ültéből hasította ki. Az esztergomi érsekséghez a jobbpar - ton a korai időkben csupán maga Esztergom tartozott s még a peremi ivakat is csak szívós egyházpolitikai hódítás gyümölcseként' szerzi meg Esztergom érseke a veszprémi p.. öktől. Az esztergomi érsekség megszervezésének 'pöldrajza világosan rögziti a kéz-