Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
Az erők, melyek e téren nem érvényesültek, a nemzeti önállóság éretti küzdelemben merültek ki. A század első negyede kedvezőbbekké alakitotta a viszonyokat. Az öldöklő harczok megszűntek, s azok okozta sebek behegedtek; a nemzeti függetlenség érzete és hangosan nyilvánult eszméi tért foglaltak, ezzel kapcsolatosan pedig megindult az ország belviszonyainak fejlesztésére irányult áramlat. A szellemi haladással párosult anyagi fejlődés utáni törekvés az önzetlen hazaszeretet lángjától lelkesült halhatatlan Széchenyi István vezér szavaiból nyerte kiindulását, mozgató erejét. Az igék, melyek hírlapok, röpiratok és előszavakkal ez áramot megindították, termékeny talajra találtak. A megyék gyűléseiben, melyek eddig a birodalom egységének eszméjétől vezérelt bécsi kormány nyomása alatt a hadi terhek megszavazása alkotmányos eszközéül használtattak, avagy a közjogi sérelmek és panaszok szóvivői gyanánt szerepeltek, a nagy hazafinak „Hitel“, „Világ“ czimü röpirataiban hangoztatott jelszavak és eszmék, megvitatásra, terjesztésre tág tért nyertek. Éhez járult a nemzeti élet újra ébredése s ezzel kapcsolatban a szellemi élet felpezsdiilése, mely tényezők a felkarolt eszmék megvalósítására s ebből folyólag újabb és újabb alakításokra serkentették az egyeseket. Az elméletnek a gyakorlatban érvényesítése iránti törekvés mindinkább előtérbe lépett. A megyék, a városok, társaságok működése gya2 Széchenyi István föllépése.
