Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943)
17 Szerepel az összeírásban még néhány kisebb jövedelemtétel, mely nem a rájá termelése után adóként vált esedékessé, hanem valamilyen kincstári jog, kincstári termény, kincstári tulajdon értékesítése révén. Sok falu határában kincstári birtoklásban maradt rétet találunk, melynek termését kocsiszámra eladva értékesítették, kincstári malmot, amely kerekeinek száma és munkája, egész vagy félévi forgása után adózott, vagy üzemi teljesítménye szerint hozott jövedelmet; elvétve, igen kevés helyen, a halászati jog is a kincstár birtokában maradt, és hozama szerint, tehát változó értékben hozott jövedelmet a kincstárnak. Utolsó jövedelemtételnek együtt szokott előfordulni a mezei kihágások után szedett bírságpénz (bád u hava), a házasodási adó (reszm-i arúszdn; a házassági engedélynek u. i. díja volt, esetenkint 60, illetőleg 30 akcse, aszerint, hogy a menyasszony leány vagy özvegyasszony volt, s a díj legalább részben a kincstárt illette), és a hordó-adó (reszm-i fucsi). A három adóforrás együttvéve is csak kisebb összeget jövedelmezett. Kevés helyen még egy niábet nevű bírságpénz szerepel bevétel gyanánt, ezen bűntettek után szedett büntetéspénzek értendők. Egyes birtokokon, az ú. n. »szabad tímárokon« (szerbeszt tímár) e pénzek a földesurat illették meg, másokon részben a kincstárt. Amely helységben ilyen tétel előfordul, arról tudjuk, hogy az nem volt »szabad tímár«. összeírásunk a szandzsák területén 470 földrajzi hely (város, falu, puszta) adóját tárgyalja. Ha ebből a 470 helyből a biztosan meghatározható helyeket felrajzoljuk a térképre, nagyjában elénk áll a szandzsák területe. A szandzsák magába foglalta Esztergom és Bars megyét egészen, Hont megye nyugati, Nyitra megye déli részét, Komárom megye északi felét, végül Pilis és Komárom megyék egyes helységeit a Dunántúlon is. A szandzsák keleten a budai és a nógrádi szandzsákkal, északon, nyugaton és részben délen a magyar királysággal, tovább délen a budai és fehérvári szandzsákkal volt szomszédos. Határát helyenként pontosan, helyenkint csak hozzávetőlegesen tudjuk meghúzni. A szandzsákhatár az Ipoly torkolatától kiindulva a börzsönyi hegyek vízválasztó vonalán, majd az Ipoly és a Selmec völgyében haladt észak felé a Szitnáig. A határ e szakasza, amely török földdel érintkezett, tehát török belföldi határ volt, aránylag pontosan megvonható (ha egykét idetartozó helység a szandzsák törzsétől távolabb fekszik, az a török közigazgatási kerületek akkori beosztásánál nem szokatlan tünet; hasonló összeírásokban nem egyszer olvasható olyan megjegyzés, Fekete: Az esztergomi szandzsák 2 YÁRQSI KÖHyVTÁSi
