Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Az első hetek jobbára a visszatérést ünneplő eufórikus hangulatban teltek, még az elvakult nacionalizmussal nem vádolható Babits Mihály is versben üdvözölte az északi területek visszatérését. Az esztergomi Bazilikában Serédi Jusztinián hercegprímás kilencezer ember számára tartott ünnepi szentmisét.

1939. március 11-én megalakult a történelmi Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, főispánul Radocsay Lászlót nevezte ki a kormányzó.

A Komárom-Esztergom Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegyék Hivatalos Lapja 1939. január 14-től Komárom Vármegye Hivatalos Lapja néven jelent meg Esztergomban, illetve Komáromban. A Puzsér Testvérek komáromi nyomdájában nyomtatták 1939. január 14-től 1939. december 31-ig.

A háborús évek esztergomi sajtója 1939-1945

Az 1938-ban hozott zsidótörvény az újságoknál dolgozókra is hatással volt. Zsidóságára vagy baloldali- ságára hivatkozva 1938-ban 411 fővárosi lapot tiltottak be. 1939. szeptember 1-jén bevezették a sajtócenzúrát.

Esztergomban nem volt ilyen tiltás. A város polgár- mestere, Glatz Gyula 1939 augusztusában elhunyt, és utódjául 1940. januárban Etter Jenőt választották meg, aki a Huszonhatos bajtárs című esztergomi lap szerkesztő-kiadója volt 1937-1938-ban.

A volt császári és királyi 26-os gyalogezred mint Esztergom szabad királyi és megyei város volt háziezredének a körlevelei voltak ezek a rendszertelenül megjelenő kiadványok, amelyeket a Hunnia nyomdá68