Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

ban, a Buzárovits nyomdában, illetve Gondos Vilmos párkányi nyomdájában nyomtattak. A huszonhatos bajtársi szövetség egy emlékművet is szeretett volna Esztergomban felállítani, azonban közbeszólt a háború, és így a szép terv feledésbe merült.

A háborús években az 1944-ig megjelenő Esztergom és Vidéke mellett egy új hetilap jelent meg 1941. október 2-án Esztergom vármegye címmel; szerkesztője és kiadója Simándi Béla újságíró volt. A hetilap

1943. december 30-ig jelent meg, több nyomdában készültek a számai: Hunnia nyomda, Pestvidéki nyomda, Monor.

A város, amíg nem érte el a háború, gyarapodott. Megépült a Szentistván városi (Esztergom-Kertváros) iskola. Etter Jenő polgármester az egyházzal és az érsekséggel is jó kapcsolatot ápolt. Befogadta a lengyel menekülteket és a zsidótörvények végrehajtását is megtagadta. Ezért 1942-ben felfüggesztették a város polgármester-választási jogát, és Sudár József vármegyei másodjegyzőt nevezték ki polgármesternek. Etter Jenőt 1944-ben áthelyezték Mármaros szigetére, azonban az itt felkínált polgármesteri tisztséget nem fogadta el, hanem nyugállományba vonult. Magyarország német megszállása után Esztergomban is bezáratták az iskolákat, zsidó tulajdonban lévő üzleteket, és 1944 júniusában az esztergomi zsidókat Auschwitzba hurcolták.

Serédi Jusztinján hercegprímás is segített az esztergomi zsidók megmentésében. Tudtával a front alatt a Prímási Palotában kb. 80 zsidót és ellenállót bújtattak. Amikor a német parancsnokság a város kitelepítését akarta, Serédi nem engedett, és eb69