Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Dezső tervei szerint készült el. Ezen a napon a Vitézi Szék felavatta Balassa Bálint szobrát, Farkas András alkotását. A következő napon, augusztus 15-én Horthy Miklós kormányzó jelenlétében átadták a feltárás után a királyi várban a III. Béla kori gótikus kápolnát, a Vitéz-stúdiót a zodiákus ívvel. A jubileumi év alkalmából Kenyérmezőt, Esztergom-tábort Szent István városnak nevezték el.

1938. szeptember elsején a Bencés Gimnázium a Szent Benedek rendi Szent István Gimnázium nevet vette fel.

A jubileumi évben egy új helyi lap is megjelent Vécs Ottó, az Esztergom és Vidéke munkatársa szerkesztésében, Új Esztergom címmel. 1938. május 14- től, Esztergom címmel két szám jelent meg az eredetileg évi tíz számos megjelenés helyett. A lap a Hunnia nyomdában készült. Esztergomi Figyelő címmel 1938. május 27-én jelent meg első és egyetlen száma annak a lapnak, amelyet a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (nyilaskeresztes) helyi főkerület vezetője, Vargha Károly szerkesztett és adott ki. (Bárdos-Horváth: Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiájában tévesen szerepel a szerkesztő neve Varga Károly- ként. OSZK 18698)

Az esztergomiaknak annyira fájó trianoni döntést felülbíráló 1938. november 2-i bécsi döntés után a régi Esztergom vármegye egy része visszatért. A vitatott városok közül Pozsony és Nyitra ugyan Szlovákiában maradt, de a magyar kultúra olyan fellegvárai kerültek vissza, mint Galánta, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Munkács és Ungvár.

67