Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
értesült a békeszerződés aláírásáról. Hazafias szivünk egész melegével érzünk együtt a kegyetlenül szétszakított Magyarország minden részében felzúgó s a meggyötört lelkek millióinak ajkáról elemi erővel kitörő tiltakozással. Egy szívvel s egy lélekkel, teljesen egyértelmüleg kijelentjük, hogy mi a békeszerződés feltételeibe soha belenyugodni nem fogunk s minden erőnkből - felajánlva életünket, vérünket és utolsó fillérünket - rendületlenül küzdeni fogunk, hogy szeretett hazánk ismét a régi nagyságban és a régi boldogságban tündököljön. Elhatározza a képviselőtestület, hogy mindaddig, amig ezt el nem érjük, minden szombaton és ünnepnapon a nyitott frigyszekrény előtt a főrabbi ünnepi köntösben imát fog mondani hazánk területi nagyságának helyreállításáért és a magyar nemzet régi boldogságának, dicsőségének és gazdagságának visszaszerzéséért." {Esztergom, 1920. június. 10.) Dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd Esztergomban született, és itt nyitott ügyvédi irodát 1902-ben. Harminc évig volt városi képviselő, és az izraelita hitközség elnöke is volt. Idős korában sorsa összefonódott városa és a hitközség tragédiájával. Egyike volt az esztergomi zsidóknak, akiket 1944-ben a városból elhurcoltak. A trianoni békeszerződés után lényegében átrendeződött Esztergom vármegye közigazgatása is. A szerződésben foglalt területek elcsatolása súlyosan érintette Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét. Komárom vármegye elvesztette Duna menti területeinek balparti részét, a csallóközi és udvardi 54
