Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

tergom vármegyét is megrázta ez a döntés, hiszen a vármegye felét elcsatolták; Magyarország és Csehszlovákia határa a Duna vonala lett.

Az Esztergom és Vidéke (1920. június 3.) „Űrnapján" címmel így ír:

„Az Egyház legszebb, legmagasztosabb, legpompásabb kifeléható ünnepét üljük ma és a hivők ezrei lehajtott főkkel üdvözlik a közöttük megjelenő örök Urat, hogy hódoljanak mindenhatóság, örökkévalóságának a vallás oltotta kegyeletes alázatosságával neki. Lombsátort emelünk az Úr befogadására és még mélyebbre hajtjuk le fejünket, mert magunk hajléktalanok, megalázottakká váltunk holnap, június 4.-én [...] Az ezer éves Mária országa, a kereszténységet védő magyarság porbatiporva hever, vigasz nélkül vergődik hatalmasai, árulói lába előtt. [...] Nincs senkink rajtad kívül Uram, ne hagyd el népedet!"

A békeszerződés aláírásakor, június 4-én délután 4 óra 30 perckor az országban mindenütt megkondul- tak a harangok, a gyárakban megszólaltak a szirénák, így jelezték a nemzet fájdalmas összeomlásának pillanatát.

Az esztergomi izraelita hitközség dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd, a hitközség elnöke indítványára a következő határozatot hozta a békeszerződés aláírása után.

„Az esztergomi izr. hitközség képviselőtestülete mély megdöbbenéssel és őszinte fájdalommal

53