Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Majd eljött 1918 végén az őszirózsás forradalom és 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje, ami gyökeres változásokat teremtett az országos és a helyi sajtóban, így Esztergomban is.

A Tanácsköztársaság Alkotmánya a korábbi tőkés sajtót a „proletáröntudat elhomályosításának eszközeiként aposztrofálta. „Minden nyomtatvány kiadásának joga a munkásságé, és a Tanácsköztársaság gondoskodik arról, hogy a szocialista eszme az egész országban szabadon terjedjen." Ennek megfelelően a korábbi lapok sorra szűntek meg. A vicclapok mindegyikét betiltották.

A kormány hivatalos lapja a Vörös Újság, 1919- ben 300 ezer példányban jelent meg. Első szerkesztője Szamuely Tibor volt.

Esztergomi sajtóélet a Tanácsköztársaság idején (1918-1919)

Esztergom nehéz időket élt át már az őszirózsás forradalom kitörése előtti időkben is. Komoly élelmiszer- hiány volt a megye egész területén, ráadásul dühöngött az országos spanyolnátha-járvány is, olyannyira, hogy elmaradt még a megyegyűlés is. Ebben a helyzetben érkezett meg az október 30-i budapesti események híre, hogy Nemzeti Tanács alakult, melynek eddig ismeretlenek a hívei.

A Nemzeti Tanácsot vezércikkében az Esztergomi Friss Újság destruktív társaságnak nevezte. Ezért a cikkért a felizgatott emberek 1918. október 31-én beverték a szerkesztő Dvihally Géza Ferencz József út 59. (ma Pázmány u.) alatti lakásának ablakait.

46