Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Szerencsére Dvihally Géza ekkor Budapesten volt, de hetekig nem jöhetett vissza a városba, így a napilap szerkesztését Palkovics László alispán ideiglenesen átadta Homor Imrének, hogy a város ebben a zűrzavaros időkben ne maradjon tájékoztatás nélkül.

A város egyik lapja, az Esztergom és Vidéke november 1-jei száma már „Éljen a független Magyarország!" címmel közölt vezércikket. Egy nappal később a katonaság a Széchenyi téren felesküdött a Nemzeti Tanácsra. November 4-én alakult meg az esztergomi Ideiglenes Nemzeti Tanács, amelynek elnöke dr. Katona Sándor ügyvéd, a Polgári Függetlenségi Párt esztergomi elnöke lett, majd pár nappal később ugyancsak őt választották a vármegyei Nemzeti Tanács élére. Katona Sándor megkezdte a Köztársasági Károlyi Párt szervezését, Szent-Györgyi Pál főispáni titkár pedig a Szociáldemokrata Párt szervezését, november 6-án pedig már új napilap jelent meg a városban Esztergomi Népszava címmel. Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története című könyvében írja, hogy

„Szent-Györgyi Pál, a Nobel-díjas orvostudósnak testvérbátyja. [...] így válik érthetővé azon érdekes tény, hogy az Esztergomi Népszava 1919. február 28-i számában megjelent Szent-Györgyi Albertnek a »Tudomány és szocializmus« című cikke. »Pál bátyám rövid ideig szerkesztője volt az újságnak, és ő kért meg, hogy írjak egy cikket. Magam Pozsonyban voltam asszisztens, és mély benyomást tett rám, hogy a munkásság fel47