Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
XXII. évfolyam. Esztergom. 1917. november 11. 45. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ■•Kjeimik muAra vasaruo. Előfizetést árak : Encsi erre 10 kor., fel i 1 Kéziratok ét elAnzstések Káptalan-lér 1. szára alá küldendők. SOU*» Ifi jtU*r. BOLKÓ BÉLA. ■Metélek Yelvétetaek Butaro»ltj Gussté* kereskeacteben. kőey*Kereskedelmi és gazdasági megújhodás. Encarrom, norcmWr Ul. Az idő végtelen tengerében peregnek a hónapok, múlnak az évek. a megvadult emberiség végnélkül! elkeseredéssel All egymással szemben, gyilkolást, pusztítást látunk körülöttünk s eközben itt is, ott is felhangzik az áldásthozó béke jelszava. Valahogyan azt kell tapasztalnunk, hogy mindazok, akik ezt a megbocsáthatatlan szerencsétlenséget előidézték. kezdenek tudatára ébredni annak, hogy mindaz, amit a háború malochju elpusztított, az ö lelkiismeretükön fog száradni, semmiképen wn fogják elkerülni az igazságos és mindenható Isten sujtó kezét, mert a világ bosszúért kiáll és ezért a tettükért bűnhődniük kell. Akik tehát cl fogják venni méltó büntetésüket, azok a társadalomra nézve megszűntek majd létezni, de lesznek és vannak olyanok, akik segítőtársai voltak ennek a világkataklizmának, akik az általános áldozalhozalal idejét az általános meggazdagodás s jólét emelésének elérkezett momentumának tekintették: nemzetpusztilást vittek véghez a szó teljes értelmében itt bent az országban, a háború első napjától kezdve. Az eredmény pedig ma az; hogy az országban a korrupció, az uzsora és csalás minden neme, a tekintély aláaknáztam, a sajtó eldurvulása és a kereskedelmi és gazdasági élet teljes felbomlásával állunk szemben I Hogy egy olyan iszonyatos arányokban dühöngő nemzetpuszlitás, mint ez a mostani, jelentékeny eltolódásokat fog maga után vonni minden téren, azt mindenki természetes dolognak tartatta és ezen legkevnsbbé sem lehet csodálkozni. De. hogy a háború ezerféle haja és nyomorúsága nyomán az ország lakósságának — sajnos — igen számottevő része ezt az időt a nemzet határozott elgyengülésére, kereskedelmi és gazdasági berendezkedésünk kétségtelen tönkretételére használta fel, — ezt smnmiesetrc sem lehet bármiféle könnyelmű indokolással helyénvalónak találni, hanem felszínen kell tartani a nemzet speciális fosztogató elemeinek dicséretreméltó névsorát, a bekövetkezendő leszámolás igaz és elmaradhatatlan volta érdekében. Itt ugyan alapos szellőztetést kell véghez vinni, lisztullabb levegőre van szükségünk, bogy az a sok áldozat, amit a nemzet megmentése érdekében hozott, végeredményben ne lelt légyen teljesen hiábavaló. Csak úgy megközelítőleg kívánjuk ezúttal bonckés alá venni azokat a kardinális hibákat, melyek az ország iukóasága közélelmezése és közellálása kérdésének megoldásánál a legnagyobb akadállyal bírlak. Vegyük például a ma már általánosságban meghonosított jegyrend8zerL Azt hinné az ember, hogy ez, elsősorban azt a körülményt involválja maga után, bogy a meglévő kereskedések száma semmiesetro sem szaporításáéit. Minden kétséget kizárólag azonban azt kell tapasztalnunk, hogy Budapesten ez év elmúlt 10 hónapjában -111 uj üzlet alakult Képvi- | sei ve van itten természetesen a kereskede- : lem minden elképzelhető ágazata és ebből - a mi megnyugvásunkra legyen mondva -- i 310 tulajdonos nem kalholikus vallásu. Ha j ex igy volt a fővárosban miképp szaporád . hatlak el az ország egyéb helyén azok az : üzleti vállalkozások, melyek a háborús | konjunklura tejfölös köcsögét, alaposan ki* i használni iparkodtak. Ehhez járul még a különféle pénzintézetek, biztosítási irodák, uj részvénytársaságok alakítása is,'melyek — kevés kivétellel ... mind-mind nagyban me gnehezítették a háboríts közellátás sikeres megoldásának kérdését. És itt megint csak a fővárost vettetjük irányadóul, mert itten ugyancsak ez évben 82 olyanfajta üzleti vállalkozás létesült, melyek mindegyike néhány milliós korona alaptőke birtokában, a kereskedelmi és gazdasági lebonyolítás mérlegének serpenyőjében, az ország l&kósságá- nak határozott kárára és megrövidítésére erős kilengést okozott. Hiszen a bankokrácia pompás virágzását bizonyítja az a körülmény, hogy az ország területén lU17-ben 414 pénzintézet emelte fel alaptőkéjét, nyilván csak azért, hogy pénzbeli elhatalmaskodásának egész súlyával és erejével vehesse fel u harcot, a világháború okozta rendkívül megnehezedett konjunkturális tényezőkkel szemben. Ezek a sajnálatos állapotok azután végeredményben 3U.00U közvetítővel ajándékoztak meg bennünket a hogy ezeknek eredménydits működése és tevékenysége hová vezette a magyar Kánaánt, azt eléggé bizonyítja az ország porondján immár kibogozhatatlanul fetrengö közélelmezésünk és közellátásnnk zűrzavaros gordiuszi csomója. Most már tehát rajtunk múlik, bogy ezeket a szégyenteljes állapotokat tovább seminiesetre sein tűrjük. Egész életösztönünk- kei, befolyásunk minden lalbavclésével azon kell lennünk, hogy itten soha többé semmiféle hangzatos jelszavaktól kísért kereskedelmi és gazdasági politikái ne lehessen meghonosítani, hiszen itt a tizenkettedik órája a cselekvés idejének. Ébredjünk fel nemtörődömségünk s közönyösségünk haléit okozó morűumos álmából ós követeljük hangosan: a keresztény katholikus kereskedelmi ós gazdasági szerx’ezkedés szükségességét! Minekünk egy teljesen megujhódoU, tisztességesebb alapokon nyugvó minden korrupt befolyástól ment keresztény kereskedelmi és gazdasági életre van ; szükségünk és itt elsősorban a katholikus ; sajtó és u kalholikus autonómia halaszlha- : tatlan meghonosítására gondolunk. Ez fogja irányítani a közvéleményt és akkor lassan- lassan hozzáláthatunk majd programmunk I első pontjának keresztülviteléhez: a szervezkedés minden oldalon és minden téren tor- i ténö alapos terjesztéséhez. Itt van a Magyar : Gazdaszövetség, az egész országra terjedő i hálózatával, itt van az ország fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek legnagyobb központja, a jövö év elején két évtizedet I ünneplő „Hangya“, ide tartozik az Országos : Központi Hitelszövetkezet, ide sorolhatjuk továbbá azokat a gazdasági érdekköröket is, mélyek ki és befelé való működésűkben i — a helyzel komolyságát felismerve - - ma | már a többtermelés jelszavai tűzték ki célul : maguknak. Ezek zászlaja alá bátran sora- j kozhatunk, a szervezkedést minden oldalon i fel kell venni, hogy a reorganizálás itiuti- i kaja minél alaposabb, minél egységesebb, i de elsősorban minél erősebb lehessen. A politikai éleiben nemsokára el fog jönni az áz idő, amikor képviselőválasztásokkal állunk szemben. Fogjunk össze mindnyájan, mozgassunk meg minden követ, hogy a legközelebbi választások alkalmával diadalmas győzelmet biztosítsunk az agrár eszmék képviselőinek! Hadd vonuljon be a parlamentbe az a lábor, amely a magyar gazdatursadalom érdekében fel fog majd szóllalni, annak érdekeit minden alkalommal kellőképpen képviselni fogja és magát semmiféle politikai pártszempontok, kana(»é.-ösinere(ségek állal soha befolyásolni nem hagyja. Hogyha ezen elvek szemrnel- tartáxával jártunk volna el mostanáig, akkor a magyar földbirtokok körül nem tapasztalhattuk volna azokat a szédületes birtokbavételekéi. melyek minden bizonnyal spekulációs üzérkedésen alapulnak és nem jutottunk volna el odáig, hogy Magyaroszigban 3836 ezer-holdnál nagyobb birtokos közül 1064 (27'#*/«) és 23184 száz-holdnál nagyobb birtokos közül 5822 (25 5 •/#) a nem Icatb. vallásu földbirtokos. Azt a csereberét, mely a magyar föld körül különösen a bábom alatl tapasztalni kénytelenek voltunk, igen találóan jellemzi Buday Barna .Magyar problémák“ című munkájában amikor azt mondja: .Tegnap jött egy idegen, megvette a földet. Nyomában jött más, aki hangzatos jelszavakkal megvette a népet. Holnap jöhet valaki néhány millióval, néhány revolverrel. néhány újsággal — és megveszi a közvéleményt." Sajnos, igen sokszor igy történik mutálunk a földszerzés. A földbirtokpolitikáról és a láncolatos kereskedelemről nemrégiben kiadott rendeletnek, amolyan eső utón köpenyeg formája van, mivel : minálunk csak akkor határozzák el magukat az illetékes körök a felburjánzott visszaélések megakadályozására, amikor ezen n téren immár teljes a felfordulás és a fejetlenség. Ne akarjunk mi mindenkor, minden elhatározásunkban mások irányítására, közbelépésére várakozni, hanem legyünk önállóbbak. követeljük azt, amire nekünk minden körülmények között jogos igényünk van. Most volna ill a kedvező alkalom, hogy 45
