Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
Esztergom, 1805. December 25. Mutatványszám. ESZTERGOM POLITIKAI S TÁRSADALMI HETILAP. Etóflretési ír»»: tg*** Egye» ira 5 Irt. Kelévre 2.56. 10 knjciár. KEK ÉNTFT KÍLUÍK Ü.IKIKL Ftemkltt'»: Hr. I'ROHÍS/.K A OTTOKÍB. SmkíniM»« «I ttadMInul: II Jázi hava az elólirrtéM* * h htolrtésri Wrártésl ^ „Lengjen nyíltan, sznlindon!“ ' J ^ w M! 8 a» Istenben cgyosolvu szereli ülni a nemzetet, is bfllk-e or, hu e n»ny felada- « katholidamuR tudja lemlfiletie jnlütni. utón, M elnyomás karjaiba hanyatlóid és épen ezért öl éri »» ellenné« fegyvere Zaklatva, sanyargatva, intézményeiből, srabadj legaillyoenbban ? A kalholiknsok megértették súgóból kifosztva, nyelvében üldözve némán a rájuk mért küzdelmek ’ óráit s átélték a . Tzett, hallgatagon szenvedett De csak égd megaláztatás nagy próbáját. A liberális és • • etg. A nemzet tntvlAe hosszabb volt, minlli katholikns kftziletemtó'ri viu’-rtll elbuktunk, de a elnyomó erője. Ka kimerni!, amaz diadal-11 érőnkéi s hivatásunkat ;nem vessteltük cl. ■askwIolL Emberek támadtak, kiknek sike-I mert a jogok, melyekért MízdöttQnk, isteniek, lit a nemzet szivétien a létfentartós osztó- I Megadtuk magunkat a győzőnek, meri a kath» eit felkeltem, és az elnyomás, melynek már/ Úriamat nem polgárháború árún, lumem alhötté hitele, se asóvotsége, se ereje nem voll.J mányit «"* törvényei fegyverekkel noha megadta magát, frigyre tépett az elnyomottal/ jogait kimarni. Bármily része is legyen a líbe- Ma Magyarország újra krízis szélén áll. rúliaoknak az ellenflnk Indjtolt küwlelmekbeu. y-m Idegen az. elnyomó, hanem saját vérbe- kítwWmünkbon mi íóléjuk emelkedünk, hugy . Nem a határokat lépte ál, hanem a házi megmutassuk a MrvénybMŰkrak. mint kell l őrhelyet. Nem az «rtnág integritását sújtotta, térvénye* razküsOkkel kd-deni. Osszetararták hanem annak lelkílsmeretét, vniláaos hitét, : * politikái a valóssal, mi megmutatjuk, hogy nemzeti szellemét bontja szét. Huszonöt évi ámi- • vallással játszani ép < ■:>. veszélyes, mint » jf*> ma i eHy-T! A-- TffTrry^-ffidk .. u, A WHáwmak arra. hogy palotát rakjon lieverő lifilyínek. Elő- ; Msgyaroraiág alkot! ....tyo* élctélicta akik s*or a pártokat keverte meg. azután a lársada- ! hatalomra jutnak, őst hiszik, hogy tt polgámk h>mba dobta el n széltunás nszkét Mikor ez se lelklismerclél, politikai meggyőződését csak volt elég, a vallás-háború zászlaját bontotta 1 úgy AtlitomiUmtják, mint a kereskedelmi sser- ki, a liogy rikítóbb színezetet adjon neki. a ződéaekrt, a közigazgatást vagy a véderő lör- politikai nUkaf/j sziuváltozásait feateUn rá. A tényt. A kik kormányozzák, a nemzet polgári vallásnak fájdalmasan esett az üldözés, a érdekeit, azt képzelik, hogy ők egyúttal a lel- félreistniTés. a káromlás: de kinek van jogá- kék fegyelmezte. Hirdetik a telkimmiTnl-stabsil- ban mogtiltani. bogy a fájdalmat ne érezze^ Ságot, de nem törik, hogy az kathoilkus módon megnyilatkozzék, hogy az a társadalomba bővítessék. Nem elégszenek meg a nemzet polgári érdekeinek vezetésével, ‘papi hatóimat akarnak fölötte gyakorolni. Értsék meg azok, kik ítz államot kormányozzák, hogy az átlain nem lulkiatya, a lelkiismeretin** semmi köze tincs Maradjon a maga jogkörében, gondozta az alkotmány szabadságát, de egyre kezét tenni nem szabad, s ez: a* én vallásom, az én lelkiismeretűm. I-egyen bíró, katona, tisztviselő. de ne legyen pap, mert akkor a vallásból politikai eszközt kovácsol. Ingyen szövetségese a vallási balatoninak, de no logyon elnyomója, mert az elnyomott végre » széttöri a láncokat Ne a kereszténység szellemét törje meg. hanem vigyázzon az igazságszolgáltatásra, a tulajdon biztosságára, a nemzeti zászló becsületére, a választási szabadságra, a közgazdaság fejlesztésén;, fajunk nemesítésére, a tudomány és irodalom nemzeti szettemén* az; nlkidniány megtorlására és végrelwjtására. Kzektien lakálja ambícióját, ne pedig a felekezetek ósszeveszitésében. Ma ilgy vagyunk, liogy elismerik minden felekezet követelését, még a felekezobte.lklili- aéget is keblükre szorítják, csak a katholikn- aoknak nem szabad jogokat, nemhogy követelni, de kérni sem. A ssnbAtlkómivmtség markéban tartja a modem Magvarorazág Intóző köreit, s a kőmivességnek gondja volt rá. AZ „ESZTERGOM^ TÁRCZÁJA. BotlelioiiioKp.k. Még mindig jönnek-mimnek a betlehem i».k. Karácson táján falnn íz varosokban. álnak imlnl- nak a betlehemé« gyerekek, meg legények, ki pázztornak. ki angyalnak, ki egyébnek öltözve; liázoil-házra janink, rlénrklik Krórttn I'rnnk születnél hirdető óhimtelje« verelkeket. elmókaznak. rgt ki» J«usfiát kérnek, un! »«-dik a sáloríáju- kat. hogy a szomszédoknál • fellépésükéi. megismételjek. Itendezen valami templom félét vagy tájkép« ■ barlangot ábrázoló »zekrényt hordanak magukkal, beimé néhány papír vagy viaszalak, melyek a «zent párt, a három királyt, a pásztorokat. s a bölcsőben vagy jászában fekvő kisded •learnt ábrázolják, ének lev ellát gyertyát gyújtanak meat a jiapir építményben a betlehemének a ez elé térdepelnek, mikor ajándékaikat a csecsemőnek átadják. Már a régi keresztények is állítottak báláikban betlehemet » kegyeletük ezzel Ünnepelte kül- aölcg is a Megváltó születését. Az a mai betiehem- járils elfajult maradéka « régi karácsonyi misztériumoknak. liégente nem volt minden községnek temploma, vokvzor hófúvások miatt se melleitek o hírek a távoli templomba. Hogy ezen állapoton segítve legyen, s n híveket valami áhítatra gerjesztő emlékeztess« a zzent éjre. előre betanított gyerek, vagy legények kimentek a falukba és templomokban as idő tájt előadóit párbeszéd« és éné- j : kos karácsonyi misztériumok előadásával sorba 1 : járták a falusiak bazalt. Ezzel megvolt adva a mód, hogy a hívek ájtatosságukal kellően végezzek, a látvány meg ünnepi hangulatot ébresztett betűtök. Kéeőbb c szokást annyira ro-gkedvetté a nép. hogy adományaival se fukarkodott, ezt meg sz éneklő sereg veU* szívesen, úgy hogy maga jószántából, küldetés nélkül is elmentek betleliemezni. így kerüli ki, n szertartásos elemet kepezfi karácsonyi misztérium a templomukból A templomból kikerülve. tárgyénak köre is azálssbQI. Nem csak a repelnek. hanem vágyás bibliai események, allegóriák. komikai intermezzo», népies tréfák szövetnek : bé « komoly jelenetek közé Nem tisztán liturgia I többé, de világi játék te. álig másutt külföldön a j vándor énekesek, és szineszek kivetköxte.tték a betlehem« játékok egyháaiaa jellegéi, s ezért az . egyházból kiközösítve tettek, addig nálunk meg- i maradt liturgiái toldaléknak. A népnek folyvást I kedvencre maradt, úgy hogy midőn az egyház ’ a templomokban felhagyott vele. maga vette át. j A nép szárnyai alatt természetesen nagy változáson ment át. Egyik cziczomázatlan. másik mesterkélt • egyik naiv. másik tudákos; egyikben katholikus rnek szólal meg másikban protestáns. : I sőt némelyikben mindkettő. Némelyikben népdal i ; töredékre találunk, másikban régi költők soraira I : ismerünk Néhol latin szavak Otik meg füleinket. mazutt modern magyorságn versazakokat énekelnek i vagy mondanak iá. A pásztorok legtöbbet szerepelnek, ez áll a nép felfogásához, éa eleiéhez lng- i közelebb. Míg egyrészt aajvt egyéniségét, természetét buta bennük megörökítve, másrészt légiókul masabbnak találta, liogy velük mondássá ki tréfáit, tolmácsolhassa kedély világát. Legliiresebbek nálunk a székesfehérvári, göeseji, csongrádi, orosházi. szegedi, csikszeki heUébem« Játékok. A templomi karácsonyi misztérium-játékokról szólva, nem tigv kell azt képzelnünk, mintha régenle a templomokban szini-ci inda-okai tnrtottak volna. Az egyház ily eszközökkel sosem all vissza, hanem azt bbtoiiyot józan. tekintélyt nem koeakaztató i mérséklettel hasznalt v Mint tok mát szertartásnak. \ ennek is jrtl-fpeu formál adott. Fölállított« a tnl- 1 lebemet is, mind a az. tirt. a a mettette herauta- lott élószó jelenetrk nem voltak egyebek mint szemléltető képek, melyekhez szöveg magyarázatot a prédikáló pap adott. 8. Szent ti bók«. Csonka ErnOék már két be.tr tartogatjuk magukban a szót, ami utóvégre nem is olyan csuda, (‘.«unka azt nem akarja sehogysem megérteni. miért nem maradhatna ö éjfélig vagy tovább is távot hazulról, felesége meg ebiem nem hajlandó megnyugodni. Össze is poröltek e miatt két hél elölt s azóta nyikorog ez ajtó, csattog a* ablak, törik a pohár, valahányszor Csonka Erna közön jön. Egy szó kevés, annyit sem szót Térj és feleség, legföljebb az a kis ennivaló baba sir bele az ajtó, alilak meg pohár okozta zajba. Es (..sonka, ez a rósz emUyr. még «zent Icani- esony rlitestéjén sem lágy uh meg. Mikor hn-^ött hivatalából, végig olvasta napilapjából, ami estére 34
