Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Lajos látogatása. A szabadságharc idején Palkovics Károly Esztergom vármegye kormánybiztosaként vett részt a harcokban. A szabadságharc leverése utáni megtorlás elérte az esztergomiakat is, többek között Palkovics Károlyt és Besze Jánost több évi várfogságra ítélték. Esztergom vármegye vezetője Jagasich Sándor lett, aki egészen az Októberi Diplomáig maradt hivatalában. Az önkényuralom első éveiben betiltották a társas összejöveteleket. Az esztergomi Bazilika felszentelése 1856-ban országos események központjává tette a várost, azonban a Bach-rendszer kényszerítette hallgatás továbbra is megmaradt, egészen 1860-ig, amikor az uralkodó által kiadott Októberi Diploma elsodorta a Bach-rendszert.

Sajtóélet az Októberi Diploma után

Az egész országban megnyílt a politikai cselekvés és szervezkedés útja, amely a sajtó szempontjából is fellendülést jelentett. Az 1862-63-as - főleg Forgách Antal kancellár által kezdeményezett - konzervatív kiegyezési kísérlet támogatására hozták létre a Vezér és a Független című lapokat, s ugyancsak a kiegyezés előkészítése volt a célja az 1865-ben indult Bécsi Híradó és Magyar Világ című napilapoknak.

Esztergomban is felfrissítette a közéletet az 1860. október 20-án kiadott Októberi Diploma. A Bach- rendszer által kinevezett hivatalnoki kar eltűnt a városból. A leendő országgyűlési választások érdekében Esztergomban is tartottak tanácskozásokat. Az alkotmányos vármegyei közgyűlés Palkovics Károlyt első, Meszéna Jánost másod alispánná választotta, Závody

17