Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Albint pedig főjegyzővé. Ezzel 1860. december 17-én megalakult Esztergomban az alkotmányos tisztikar. Az 1861 februárjában megtartott közgyűlésen Palko- vics Károly indítványozta, hogy a szabadságharc alatt az esztergomi tábori kórházban elhunyt 604 honvéd jeltelen sírja fölé emlékoszlopot állítsanak. Az 1861 márciusában megtartott országgyűlési képviselőválasztáson Esztergomban Besze János, Köbölkúton gróf Pálffy Pál, a táti kerületben Zsitvay József nyert többséggel. Miután az új kormány gróf Forgách Ágoston sebenicói választott püspököt nevezte ki főispáni helytartóvá, akinek egy korábbi állásfoglalása visszatetszést keltett az esztergomi közgyűlésben, a vármegyei tisztikar 1861 novemberében beadta lemondását. Ezután az újonnan kinevezett vármegyei tisztikar élén első alispán Kisfaludy Lipthay Gyula, másod alispán Szulyovszky Lajos, főjegyző pedig Kruplanicz Kálmán lett. Ilyen körülmények között a közigazgatás egy pillanatra sem akadt fenn Esztergom vármegyében, de a nemzeti visszahatással az új tisztikar sem tudott megküzdeni. Ebben a társadalmi és gazdasági fellendülési időszakban születtek meg Esztergomban az első helyi újságok.

Az első esztergomi folyóirat, a Magyar Tudományos értekező, egyházi és világi szerkesztők közös munkája volt. Knauz Nándor és Nagy Iván szerkesztésében Horák Ede nyomdájából került ki; 1862 januárjától decemberig havonta megjelenő tudományos könyvészeti és kritikai folyóirat volt. Folytatása az 1863-ban kiadott Magyar Sión, amely egyháztörténeti folyóiratként jelent meg Knauz Nándor szerkesztésében.

18