Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

gondozását vállalta fel. A gyermekeket vagyonilag füg­getlen, katolikus szellemben élő családoknál vagy zár­dái intézetekben, árvaházakban, gyermekotthonban helyezték el. Anyagi hátterét a tagsági díjak, különbö­ző gyűjtések, adományok, alapítványok, ünnepségek jövedelmeiből biztosították. Az egyesület központja Esztergomban volt, ahol a Keresztény Szeretet Orszá­gos Gyermekvédő Műve a Szt. Anna zárda mellett 40 személyes fiúotthont, Szentgyörgymezőn leányárva- házat, munkáscsaládok gyermekeinek napköziotthont tartott fenn. Az egyházmegyékben fiókszervezetei működtek. Az egyesület védőszentje Szent Erzsébet. A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve taglétszáma 1914 körül kb. 7000 fő volt (ebből 200 alapító), a gondozottak száma 200; megalakításától a gondozottakra több mint 70 ezer koronát költött. Az egyesület képes havi lapja a Katholikus Gyermekvé­delem volt, mint a tagok ingyenes havi értesítője. A Katholikus Gyermekvédelem a Keresztény Sze­retet Országos Gyermekvédő Műve hivatalos közlö­nye 1910. szeptembertől 1943. októberig jelent meg, évente tíz alkalomal. Szerkesztője Siposs Antal Félix, 1911. szeptembertől Keményffy K. Dániel, 1920-tól Reviczky Aladár, 1922-től Novák Ödön, Pollák Miklós, 1935-től Bayler István, 1938-tól Gianone Egon, 1941- től Gianits József. A fotókkal illusztrált újságot Laiszky János nyomdájában nyomtatták. Az Esztergomi Főegyházmegye Trianon után Az 1920-as trianoni békekötés után jelentős változás történt az Esztergomi Főegyházmegyében. Az ország­ul

Next

/
Thumbnails
Contents