Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

határok változása szinte kettétörte a főegyházmegyét. Az ekkor működő 481 plébániából 393 került csehszlovák fennhatóság alá. A határok megváltoztatása fokozatosan szorította háttérbe az esztergomi érsek hatáskörét. A nagyszombati helynök egyházi- lag még az esztergomi érsekhez tartozott, de anyagi szempontból a csehszlovák kormánytól függött. Végül 1937-ben a Szentszék a Csehszlovákiához csatolt részt önálló egyházmegyévé nyilvánította.

A trianoni békekötés után az Esztergomi Főegyházmegye magyarországi területéhez az esztergomi, nógrádi, komáromi, honti főesperességek egy-egy része és a budapesti helynökség tartozott. Az első bécsi döntés után 1938-ban a Felvidék magyar lakta területeinek egy része átmenetileg visszakerült az esztergomi főegyházmegyéhez, de a második világháború befejeződése után 1945-ben újra visszaállították a trianoni határokat.

Magyar Sión katolikus politikai és társadalmi hetilap, 1934-1944

Ismét Magyar Sión címmel jelent meg esztergomi újság 1934-ben. A Magyar Sión című katolikus társadalmi és politikai hetilap azon folyóiratok közé tartozott, amelynek célja a társadalom kulturális, szociális gazdasági és világnézeti kérdések katolikus szellemben való megválaszolása volt. A lap munkatársai figyelemmel kívánták kísérni a világegyház eseményeit és az Esztergom városi, illetve Komárom-Esztergom vármegyei eseményeket egyaránt. A lap főszerkesztője Szappanyos Béla, felelős szerkesztője és kiadója Lippay Lajos volt, a Buzárovits nyomdában készült.

112