Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

50

ben néhány sort a müipar kiváló példányainak szentelek.

Nagy figyelmet érdemel ugyanis a hercegi palotában őrzött 4 drb szövet, melyek mértékük és arányuk után ítélve nemcsak, hanem a szövés modorát is nézve, a renaissance- korban fejlett maniera di punto in aria valódi remekei. Egykor színes alappal bevont terem vagy szoba falának díszítésére szolgálhattak. Az ily szobadiszités, természetesen hozzáértve a padozat megfelelő ékitéseit, amily művészien gyönyörű, oly mértékben költséges is lehetett. Ezt igazolják e szövetek, melyek mindegyikének felső részén, a középen egy korona nélküli paizs, övezve az aranygyapjas rend jelvényével látható. A paizsban, — melynek mezeje a kézmü készítési modora miatt uem határozható meg — jobb felől egy jobbra fordult oroszlán, baloldalán pedig, ismét megbatározhatlan mezőben egy vizirányos szalag láthatók, bizonyítékául, hogy hajdani tulajdonosa főnemes, talán fejedelem lehetett. Ez utóbbit azonban kizárni látszik ama körülmény, hogy a paizson korona nincs. Nagy horderővel birna a címer felismerése a mű eredetére nézve, mert minden oda mutat, hogy a haute-renaissance korában, valamely spanyolvagy németalföldi főur számára készült. E mellett szól maga a compositio is, mert a mythologikus alakoknak allegorikusokkal való vegyítése, majd arabeskekbe átszövése, sőt a iőalazoknak a renaissance fogalmai és tanai szerint való felfogása erre mutatnak, az itt-ott előforduló észak-német alakok pedig kétség-