Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

51

teleimé teszik, hogy a mü bár olasz karton után készült, de a szövőszékben német- alföldi elemeken szűrődött át, és így igen valószínűen eredetük helye Németalföldre vezethető vissza. A szövetek elseje 3,50 méter magas 4.40 mét. széles, és egy herculesi alakot, ki feje felett kiterjesztett karjaiban az égitestek félgolyóját a zodiakussal tartja, ábrázol. Ez határozottan a baute-renaissance idejére matat, és belső összefüggésbe hozza a szövetek többiét, mint egymást kiegészítőket, mert a zodiakuson előforduló bolygók, amazokon személyesítve fordulnak elő. így a második 3.65 mét. magas és 3.15 m§t. széles szövet ábrázolja Vénust ;a harmadik Saturnust, a negyedik Mars-ot. E körülmény oda mutat, hogy a zodiakus több personificált abstractumai — miután a meglevő szövetek alig lehettek elégségesek egy főúri terem falainak elfedésére — szinte elkészültek, de az idő viszontagsága közt, mint sok egyéb elkallódtak, csak az itt levők mentetvén meg az enyészet elő!. Beszédes Sándor jeles fényképiró által ő Eminentiája engedelmével e szövetekről igen sikerült fényképek készültek.

Egy régi gobelin, mely Sz&kolcáról került a Herceg-Primás műkincsei közé, szinte említést érdemel. E művészi szövet Szakolca város templomában a legöregebbek emlékezete óta függött. Mózes 5-ik könyvének 31. 32. 33. verseiben leirt ama jelenetet ábrázolja, midőn Jozsuét megáldva Izrael előtt bemutatja, s az ur parancsát közölvén, egy dombról mutatja Józsuának az Ígéret földjét, hová neki magának bemenni nem lehet, de Józsuának az ő ha4*