Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

30

liliom ágat, baliában könyvet tart. A kép baloldali legalsó szegletén koronás paÍ2s, ebben vörös mezőben a hármas hegy, ezek középsőjén az apostoli kereszt. Yilágos vonatkozás ez hazánkra. Az egész alak architectonikus oszlopos iv alatt áll, és színezve van. Culturtörté- nelmi becse igen érdekessé teszi e metszetet, mely a Weigel gyűjteményből (lásd ennek tathalogusában 147. számot) került ide. Mestere ismeretlen, gyanítani sem lehet, mert minden jegyet nélkülöz.

2. Most Dürer következik a renden nemcsak azért, mert társai közt első, hanem mi vei itt felhalmozott müvei megilletik, hegy róla szóljunk először.

Jobin Bernát strassburgi nyomdász 1573- ban a pápák életirását kiadás alá rendezvén, e műhöz irt előszavában a német művészeket, más nemzetek, különösen az olaszok ellenében védelmezvén, úgy emlékezik meg Dürerről, mint kinek a metszés művészetében szorgalmát és eszmei bőségét minden nemzet csodálja; ki müveivel Némethonban oly tekintélyes számú és jeles festőket nevelt, hogy sem számukat, sem művészetüket nem szárnyalja túl Európa bármely népe is. Dürer iskolájából kerültek ki: Aldo Grawe Aldegrever, Behem Sebald, Schwab Lamprecht, Lombard Lamprecht, Mabuse János, Mey JáDOs, Amberger, Jóst, Sigmeyer Jakab, Schäufelein János, Bentz György, Burgmeyer , Deutsch Manuel, GranachLukács, Baldung János, Vogt- herr Henrik, Solis, Thufel, Abel Flórian, A m ann Jós., Fend Tóbiás, a két Bockper-