Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

II.

Simor János bibornok, Magyaroszág prímása már győri püspök korában engedve lelke vonzalmának, fioom müérzékének, mely őt határtalan lelkesedésében a legnagyobb áldozatoktól sem riasztja vissza, megkezdette az ó- és uj iskola nevesebb mestereinek müveit gyűjteni. Talán tanulmányainak, talán nemes szenvedélyének áldozott, anélkül, bogy az eszme egy képtárt alakitni megfogamzott volna nála. Midőn,azonban 1867-ben ország prímásává nevezte ki 0 Felsége, úgy látszik határozottabb alakba lépett, mi lelke mélyében forrott, mert alig foglalta el érseki székét, a megrendelések, a művészet termékei után való kutatások nagy mérveket öltve indultak meg, úgy hogy rövid évtized alatt, sőt korábban — 1875. tavaszán — egy képtárt adott át a nyilvánosságnak.

Tekintve a felhalmozott anyagot, a nehézségeket, melyekkel napjainkban minden gyűjtőnek küzdenie kell, elég rövid idő egy képtár alkotására, mely abyzanti és ó-német iskoláktól kezdve, az olasz iskolák nevesebb kép viselőin át a legújabb mesterekig képviseli a művészet terményeit, 334 festményt számlálván, ide nem számítva azon száznál több képet, melyet a bibcrnok előszeretettel őriz palotájában. In-