Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)

6

lyezése azonban nem tartozik a Táróéi hatóság hatáskörébe, azzal a Magyar Királyi Helytartótanácehoz kell fordulni.

Az alsó tanácskozást a Casinő termében már előző nap, április 12-én megtartották, amelyen Maiina János elnökölt.

A tanácskozáson részt vett. Rapos József, a pesti kisdedővó képző intézet igazgatója, dr.Peichtinger Sándor főorvos, Kollár István városi plébános, Vaszary Kolos, Obermeier György, Kovács Ábel és Hübschl tanárok. Felolvasták és megvitatták a Kovács Ábel és a Vaszary Kolos bencés tanárok által kidolgozott szervezési és működési alapszabályt. A kisdedóvót a földműves osztály gyermekei számára akarták feláll!tani, és a szegénységi bizonyítvánnyal ellátott gyermekek ingyen való felvételét tervezték. Az anyagi alapokat 6 évre vállalt, évi 2 forintot fizető részvényesek megnyerésével akarták megteremteni, s ha évi 8oo forint vállalás összejön, megnyitni tervezték az óvodát. A tervezet népszerűsítésére a belvárosi templomban Kollár István plébános, a Kerek-templomban Vaszary Kolos vállalkozott. Az értekezletről az Esztergami Újság 1863. április 19-én számolt be. Pongrácz Lajos a következő bejelentéssel zárta Kisdedóvási mozgalmak című cikkét: "Végre nem zárhatjuk be az első kisdedovásügyi jelentésünket méltóbban, mint ha annak jövőjét legszólóbban biztositó egyik szebb tényeként már most is felhozhatjuk: miszerint a fenn nevezett s igen tisztelt lelkésze városunknak, első önmagától 12 részvényvételre ajánlkozott. Csak nehány ily lelkes barátot a szent és hasznos ügynek, s a magyar Sión fővárosában a kisdedovás eszméje nem sokára nem lesz többé eszme, hanem való!"/Esztergami Újság, 1863. Április 19. 63. 1./

Szinte minden lapszám foglalkozott a kisdedóvás ügyével.

Az április 26-i számban Kovács Ábel sorolta fel a gyermekek egyedül létének szomorú fizikai következményeit. "Legyünk tehát rajta, hogy ezt közadakozás utján felállítsuk, s