Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)

7

bizonyára dua leand a kamat, melyet bűzni fogunk, mert itt a kisdedek nem csak minden bünöa befolyásoktól, melyeknek pedig annyi kisded esik áldozatul, óvatnak meg, hanem kapnak felfogásukhoz mért oktatást az olvasás- Írás- számolás és éneklésből, majd ismét játszanak és igen jől érzik magukat kis pajtásaik vidor társaságában." /Esztergami Újság, 1863. Április 26. 67.1./ Ugyanez a szám foglalkozott a jelentős hírrel, hogy gróf Forgách Ágoston püspök, Esztergom vármegye főispán helyettese alapítóként 4o forintot ajándékozott a célra, a e mellett 2o részvényt vállalt.

A kor szokása szerint az adakozók nevét felsorolta az Esztergálni Újság. Az első közlemény 1863. május lo-én jelent meg, Kalina Jánostól. 17 alapító és 39 részvényes jelentkezett. A névsor élén természetesen az egyháziakat találjuk, püspököket és az esztergomi káptalan tagjait. De néhány név felsorolása képet adhat a mozgalom által megmozgatott társadalmi rétegekről: Belony Sándor tanfelügyelő, Clement Károly fűszerész, Telkesi Antal városi főjegyző, Bellovits Ferenc reáltanár, Mayer Sándor gyógyszerész,

Havas Mihály gépész, Kiinda Rezső elemi iskolai tanár, Obermayer György reáliskolai tanár, Magyarovlts József kötélgyártó, Prokop János építész, Gerendás János földműves, Hutschneider Gáspár földműves, ifj. Kapa Mátyás földműves.

Az Esztergám! Újság 1863. május 17-i száma arról tudósít, hogy gróf Forgách Ágoston püspök a város polgármesteréhez fordult:"Az ovoda szükségességéről meggyőződve, és hivatásának fenségétől áthatva lévén, igen örülök arról értesülhetni, hogy ezen jótékony intézetnek felállítása a közönségben közóhajjá vált, és különös megnyugtatásomra szolgál, hogy oly tisztelt férfiak által hozatott előttem indítványba, kikről meg vagyok győződve, miszerint a minő nemes lelkese