Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)

5

a ritkán nyugvó lábakat« hallhatunk rövid imákat, legegyszerűbb leczkéket, velős mondatokat, szép szavakat, énekeket« tapasztalhatjuk, hogy a sereg kisded egy intésre játszik, leül, főikéi, indul, megáll« s mindezt lárma, sirás, fáradság ás unalom nélkül teszi egy nő vezetése mellett, ki úgy szereti őket, mint az anyák tudnak szeretni...." /Esztergami Újság, 1863. Márczius 22. 46-47.1./

Egy héttel később Maiina János nyílt levéllel fordult a lap hasábjain dr. Peiohtinger Sándor városi főorvoshoz és az esztergomi polgársághoz a kisdedóvás ügyében.

"...a tavasz nyiltával a munkás nép if ja, örege, férj és nő, szóval mind az, ki bár mi csekély munkát képes végezni siet a külső munkára, és sok háznál naphosszat át a csecsemők és a ház őrzése 5-6 éves gyermekekre, vagy is igazabban egyedül az isteni gondviselésre bizatik,...a magokra hagyott gyermekek közt hány egyes szerencsétlenség fordul elő, melyet a szülők keserű könnyei takarnak, számtalanokat tudnék elszámlálni, de én csak az 1818-ki martiusi napra emlékeztetem az esztergamiakat, midőn két magára hagyott gyermek játéka városunk nagy részét tüzveszélylyel pusztította el." /Esztergami Újság, 1863. Márczius 29. 5o. 1./

A létrehozandó óvoda anyagi alapjaival is foglalkozott: az 1837-ben létrehozott kisdedóvó tőkealapjára hívta fel a figyelmet.

1863 áprilisában Maiina János Esztergom Város Tanácsához fordult, engedélyt kérve a kisdedóvó megalapítására tartandó előkészítő értekezletre. Április 13-án tárgyalta a tanács Maiina János kérvényét. Megállapította, hogy üdvösnek tartja a szabad királyi városban létrehozandó kisdedóvodát. Hatóságilag is pártfogolja, a tanácskozásra az előzetes engedélyt megadja, s a tanács egy tagja fogja a gyűléseken a hatósági felügyeletet gyakorolni. A kisdedóvoda engedé-