Az esztergomi királyi érseki tanítóképző-intézet értesítője 1890–91. tanévről (1891)
9 „Tekintetes Tanári Kar, Kedves Növendékek! A kegyelet és hála érzelmeinek nyilvánítása azon kötelességek közé tartozik, a melyeknek tetjesitése elől nemesebben érző szív el nem zárkóz- hatik soha. Ha azonban van valaki, a kinek személye iránt intézetünk a legőszintébb tisztelet, a legmélyebb hála és odaadó ragaszkodás adójával tartozik: akkor kegyelmes főpásztorunk, a fiiméltóságú és fötisztehndö Herczegprimás és Érsek úr első sorban az, kinek nevét mindenkor a legőszintébb hála hangján kell említenünk, magas személyét a rajongó tisztelet és lángoló szeretet koszorújával öveznünk. Nemcsak intézetünk nagylelkű fentartója a kegyelmes Herczegprimás, hanem a tanügynek általában is oly nemeslelkű pártfogója, oly áldozatkész jótevője, a kinek leghőbb óhaját e magasztos ügy felvirágoztatása és munkásai érdemlett megelégedésének, jólétének biztosítása képezi. Ne is legyen ennélfogva pillanat életünkben, melyben a magas Személye iránt köteles háláról megfeledkezhetnénk-, ne legyen nap, melyen imáinkba ne foglalnék azon buzgó fohászt, hogy a jóságos Ég ő Ilerczegségének drága életét egyházunk és hazánk javára, mindnyájunk örömére és vigaszára, az emberi életkor legtávolabbi határáig boldogul megőrizni kegyeskedjék. Éljen.»1) Kegyes volt ő Eminencziája az intézet névnapi üdvözletét kitüntető válaszára is méltatni, mely a következőleg hangzott: „Főtisztelendő Igazgató Úr! Amily igaz és őszinte szeretet sugárzott felém nagybecsű üdvözletükből, épp oly igaz élő szeretettel viszonzom én is minden jó kivánatukat, kérve az Urat, hogy szerete- tet és békét árasszon minden ügyeinkre. Közölje kérem őszinte köszönetemct kartársaival is. Változatlan jóindulattal Budapesten, 1892. október 31. szerető atyjok Krisztusban JEtolos s. 7c., herczegprimás, érsek.» Midőn 1893. január hó 16-án XIII. Leo pápa ö Szentsége kegyelmes föpásztorunkat az ország osztatlan örömére *) *) «Esztergom és Vidéke» 1892. okt. 30. — «Esztergomi Közlöny» 1892. okt. 30. — «Néptanítók Lapja» 1892. november 2. — «Esztergomi Lapok» 1892. nov. 5-
