Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve 1930-1980 (1980)

nek készülvén. Évente csak két-három tanuló nem tanult tovább, maradt htb. (háztartásbeli).

A gimnázium keresztény katolikus szellemű volt, „olyan öntudatos katolikusokat akart nevelni, akik az actio catholica táborában dolgoznak Krisztus országáért" (Évkönyv 1942-43). Ezért lett az iskola névadója Árpádházi Margit. Az „ő élete példájával akarták tanulóikat alázatos, áldozatos élet- és sorsvállalásra nevelni" (Évkönyv 1941-42). Nevelési célkitűzéseiket szolgálta az iskolai vallásos nevelés, a tantárgyi nevelés, a vallási gyakorlat, az ifjúsági mozgalom s a kialakított ifjúsági szervezetek, a Mária Kongregáció, a Szív-gárda, az Élő Rózsafüzér Társulat s minden tanórán kívüli foglalkozási forma is.

Az iskola tizenkét évig működött zavartalanul. Utána a II. Világháború emberiséget pusztító megpróbáltatásai elérték, nehézzé tették életét: 1943. február 8-tól szeptember 10-ig a 222. Vöröskeresztes Kórház céljaira lefoglalták az iskola egy részét, utána pedig a György Artúr hadapródiskola költözött a helyére. Az 1944/45-ös tanévben „az előadások szünetelése miatt fél évi osztályzás nem volt”. Az Esztergomért és környékéért folyó felszabadító harcok alatt az iskola épületét több találat érte. így érte a felszabadulás.

Az anyakönyvek tanúsága szerint az 1945/46-1947/48-as tanévben Fazekas M. Konstantina vezette az iskolát. Ez idő alatt kezdte meg leválását a gimnáziumtól az általános iskola, s kezdett kialakulni ez időtől a négy osztályos gimnáziumi (középfokú) keret.

A felszabadulás után megindult demokratikus fejlődés eredményeként 1948. június 25-én államosították az iskolát. A vagyonelosztási bizottság július 26-án ült össze.

Az államosítás után iskolánk új nevet és új igazgatót kapott, így az 1948/49-es tanévet az Állami Szent Margit Leánygimnáziumban Csathó Ernő igazgató nyitotta meg, aki nagy munkát vállalt: nehéz körülmények között kellett dolgoznia, mert az iskola épületének, felszerelésének egy része az egyház tulajdonában maradt, új tantestületet kellett szerveznie, mert a törzstag, szerzetesekből álló tantestületből senki se lépett át állami szolgálatba.

A szocializmus építésének társadalmi programja új feladatokat állított iskolánk elé, s ahhoz, hogy e feladatokat iskolánk meg tudja oldani, át kellett alakulnia mind tartalmi, mind formai eszközrendszerében. Ez a folyamat Szatmáry Anna hároméves (1949/50-1951/52) igazgatóságával kezdődött, folytatódott Simó László igazgató (1952/53) vezetésével, dr. Söröss Jenő (1953/54- 1967/68-ig tartó) igazgatósága alatt, és tart még napjainkban is. Iskolánk a felsorolt évek alatti változásával képessé vált arra, hogy a legfontosabbal, az ifjúság nevelésével kötelezze el magát a szocializmus építése mellett.

4