Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve 1930-1980 (1980)
Iskolánk története Iskolánk jogelődje, az Érseki Boldog Margit Leánygimnázium 1930. szeptemberében kezdte meg működését a szatmári irgalmas nővérek irányításával. Az 1937/38-as tanévre fejlődött nyolc osztályossá az iskola, ekkorra vált teljessé felszereltsége, ekkorra épültek, alakultak ki működésének tárgyi és személyi feltételei. Nyolc tanterem, két gyakorlóterem, egy tornaterem, egy sportudvar és egy teniszpálya szolgálta az oktató-nevelő munkát, tizenegy szertár, a tanári és az ifjúsági könyvtár segítette a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat. Az iskolának internátusa is volt. A tantestület tizenhat főből állt: volt öt irgalmasrendi, tíz világi tanárnője, munkájukat első igazgatójuk Blaskovics Piacid irányította az 1944/45-ös tanévig. Tanított még a gimnáziumban öt hitoktató is. A kiadott évkönyvek kimutatásai alapján az iskola tanulói 30—45 %-a értelmiségi, 25-35 %-a tőkés, földbirtokos, főtiszti, 8—15%-n munkás és paraszt, 7-12%-a kistisztviselő és egyéb családból származtak (évenként változóan a jelzett %-érték határai között). A tanulók többsége helybeli volt, a bejárók a tanulók egyhar- madát tették ki, a többiek — az ország minden részéből idekerülvén — kollégisták vagy házaknál lakók voltak. Minden felekezetű tanuló járt az iskolába: római katolikus, református, ág. evangélikus, unitárius és izraelita. Hitoktatásukról felekezetűk szerint gondoskodtak. A tanulók létszáma a nyolc osztály kialakulása után 230—270 között mozgott. Az első osztályt mindig magas létszámmal indították, utána erősen szelektáltak, különösen a negyedik osztályban. Az érettségiig csak a tanulók egy része jutott el, igazolja ezt: az 1935/36-os tanév 43 elsős tanulójából az 1942/43-as tanévben 18 tanuló végzett. A végzettek tudásszíntjéről az érettségik minősítései tájékoztatnak: érettségire mindenki jelentkezett (általában 18-20 tanuló), közülük éretté vált 5-6, jól érett 4-6, jelesen 2-3, kitűnően 3-4 jelölt. Bukás elvétve esett az érettségin. A végzett tanulók pályaválasztási szándékát és lehetőségeit érzékelteti: a többség egyetemre és főiskolára jelentkezett orvosnak, tanárnak, gyógyszerésznek, gazdásznak, vegyésznek, színész3
