Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve 1930-1980 (1980)
Testnevelés Azt a fontos szerepet, amelyet a testi nevelés játszik a serdülő korú gyermek értelmi, érzelmi, lelki fejlődésében, jellemének egészséges alakulásában, már a háború előtti iskola is világosan felismerte, és lehetőségeit igyekezett maximálisan kihasználni. így intézetünk elődjében is a testnevelés és sport célja az volt, hogy „erős, edzett, munkabíró, tettrekész leányifjúságot” neveljen, amely „megállja a helyét az életben", az akkori „nehéz, küzdelmes időkben”. E célok megvalósításához mind a személyi, mind a tárgyi feltételek igen kedvezőek voltak. Külső tanárok látták el a testnevelésórákat és sportköri foglalkozásokat, amelyhez az intézetnek saját, korszerűen felszerelt, öltözővel, mosdóval ellátott tornaterem, játékra alkalmas udvar, teniszpálya (télen korcsolyapálya) állt rendelkezésre. 1948-tól az államosított iskola továbbra is hangsúlyozta a testnevelés fontosságát, a tanulóifjúság lelkesedésére építve fokozta a testkultúrával kapcsolatos célkitűzéseit és követelményrendszerét, jóllehet a tárgyi feltételek igen kedvezőtlenül alakultak. Más intézmény kapta meg a teniszpályát, a tornatermen pedig két másik iskolával, az I. István Gimnáziummal és a József Attila Általános Iskolával kellett osztoznunk. A nehéz körülmények ellenére elért jó eredményeket (elsősorban atlétikában és asztaliteniszben) az akkori tanulók ügybuzgalmának és lelkesedésének, valamint a testnevelő tanárok szakmai felkészültségének és áldozatos munkájának szép példáiként tartjuk számon ma is. Az áldozatos munkára az elkövetkező években is szükség volt, mert a tárgyi feltételek, főleg a létesítmények terén, az egyre növekvő követelményekhez képest nem igen javultak. Igaz, hogy már az 50-es évek elejétől az iskola rendelkezésére bocsátották a szigeten levő sporttelepet, amely jó idő esetén megoldotta a tanulók foglalkoztatását, de 1957-től az osztálylétszámok megnövekedése, valamint a koedukációs oktatási rendszer bevezetése további gondokat eredményezett. Csak némileg segített az, hogy a József Attila Általános Iskola külön tornatermet kapott (és így „csak” az I. István Gimnáziummal kellett osztoznunk), mert a több mint egy évtizedig nálunk működő, délutáni Kereskedő Iskola testnevelési órái a mi diákjaink sportköri foglalkozásainak számát csökkentették. Végül 1975-től megkaptuk a városi uszoda használatának jogát (és ezzel az úszásoktatás lehetőségét), de ezt az intézkedést a testnevelés heti óraszámának emelése (2-ről 3-ra) tette múlhatatlanul szükségessé. A felsorolt nehézségek ellenére igyekeztünk megvalósítani a testnevelés célkitűzéseit, kielégíteni a gyerekek mozgásigényét, valamint folytatni az iskolában e téren is kialakult szép hagyományokat. A heti három testnevelés órán túl délutánonként sportköri és tömegsport foglalkozásokon vehettek részt a tanulók, ame22
