Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve 1930-1980 (1980)

bizottság munkáját segítette és segíti, az alapszervezetek tevékenységét pedig a patronáló szaktanárok irányítják. Az osztály- diákbizottságokét az osztályfőnökök.

Az iskolai párta lopszervezet közvetve (beszámoltatás) és közvetlenül is (vezetőképzés) segíti az iskola KISZ-vezetőségét a munkavégzésben, és szeretné hagyománnyá tenni, hogy a legjobb KISZ-munkát végzőket felveszi a párt tagjai közé. Mióta a pártszervezet önálló lett, két negyedikest fel is vett.

Az eredményesen végzett KISZ-munkáért iskolánk több alapszervezete, tanulója részesült városi, megyei dicséretben, lett kiváló ifivezető, nyerte el a KISZ KB dicsérő oklevelét vagy kapott kitüntetést (Havasi Sándor, Viszolajszki Rózsa, Gyóni Erika, Már- ványi Katalin, Király Éva, Kovács Anikó, Sárik Ilona).

II.

A következőkben vázlatos áttekintést adunk a különböző szaktárgyak terén végzett feladatainkról, munkánkról.

Magyar nyelv és irodalom

„Haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog, s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért kész lenni nehezen fog.'' - mondta Kölcsey Ferenc, s ezzel összefoglalta a felvilágosodás óta egyre erősödő nemzeti öntudatnak azt a törekvését, amely minden magyar ember hazafias kötelességévé tette anyanyelvének megismerését, pontos használatát, fejlesztését. A nemzeti nyelv, irodalom és hazafiság egymást befolyásoló, összefüggő volta ma is érvényes, s mert két szállóigévé vált megállapítás („Nyelvében él a nemzet”, „Erős várunk a nyelv") lehetőségeinket, feladatainkat is meghatározza, ennek szellemében valljuk: fontos az anyanyelvi művelés, kötelességünk a magyar nyelv pontos, szép használata, és mivel a gondolat, az eszme nyelvi formában realizálódik, s az irodalmi nyelv a nemzeti nyelv legnagyszerűbb megjelenési formája, célunk az irodalmi alkotások megismerése, szépségének felfedezése és eszmeiségének helyes megítélése. Ezt az összetett (hazafias-művelődési) célt szolgálja a magyar nyelv és irodalom tanítása.

Ennek szerkezete és célja bizonyos változáson ment keresztül. Az 1935/36-os tanterv a nemzeti művelődés megismertetését állítja középpontba az általános műveltség részeként. Jelenlegi tantervűnk a nemzeti jelleg megőrzése mellett igen fontosnak tekinti a marxista-leninista szemléletmód kialakítását. A nemzeti és világirodalom értékeinek megismerésén túl nagy súlyt fektet a mai valóságunk égető kérdéseit tárgyaló művek és a modern irányzatok megismertetésére is. Legfőbb célkitűzés a teljesítőképes, az ismereteket alkalmazni képes tudás, ami a sokoldalú műelemzésekre épülő műközpontúság elvének következetes gyakorlati megvalósításával érhető el. Ezt segítik a külön12