Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
85. Venturi VIII/1. p. 321. 86. Venturi VIII/1. p. 324. 87. Durm S. 834.; Ferrari p. 112. 88. Venturi VIII/1. p. 346. 89. Venturi VIII/1. p. 462. 90. Hasonló tagolású vörösmárvány párkány került elő a budavári ásatásokból (Lt. sz. 49/598.). 91. Vö. Balogh J.t A budai királyi vár rekonstruálása a történeti források alapján. Művészettörténeti Értesítő. I. 1952. 32. 1. A Mátyás nevével ékes vörösmárvány talapzat, meg az N. betűs vörösmárvány töredék (Lt. sz. 52/1381.) és még néhány más hasonló darab erősen kivájt betűi arról tanúskodnak, hogy ezek is bronzzal voltak kiöntve és így valószínűleg aranyozottak is voltak. Az esztergomi leletek között is van egy nagy vörösmárvány párkány-fríz mélyen kivájt betűkkel (Kőtár), amelyek egykor szintén bronzzal voltak kiöntve. 92. Ezt a mező-beosztást először Donatello alkalmazta a padovai Santo oltárán (Venturi, A.: Storia deli’Arte Italiana. VI. Milano, 1908. p. 337.). Később, a XVI. században Magyarországon is elterjedt (a sárospataki vár egyik ajtaja; a besztercei ev. templom balustrade-pillérei; a bolyai kápolna töredékei, stb.). 93. Lexikon für Theologie und Kirche. Hgg. Von. M. Buchberger. V. Bd. (Regensburg), 1933. S. 363. (J. Sauer cikke). A monogrammra vonatkozó irodalmat Eszláry Éva gyűjtötte össze. 94. Valószínűleg az obszerváns ferences mozgalom hatására került a sugárkoszorú, amely Sienai Sz. Bernát jelvényét rendszeresen övezte, mint külön díszítő motívum a budai vár néhány terracotta lapjára. (Vármúzeum, kiállítás). Ez az összefüggés amellett szól, hogy a terracotta-töredékek jórészben Mátyás-koriak. Az egyes töredékek átmeneti, illetve már tisztán renaissance jellege is ezt bizonyítja. Megjegyezzük még, hogy Sienai Sz. Bernát jelvénye olasz épületeken is előfordul, így pl. a firenzei Palazzo Medici kápolnájában ( Venturi VIII/1. p. 315.). 95. Venturi VIII/1. p. 637. 96. Vö. afirenzei Cappella Gondi márvány stallumaival, amelyeket Venturi (Storia VIII/1. 1923. p. 461.) Giuliano da Sangallonak tulajdonít. 97. Pilaszter-fej palmettával. (M. Nemz. Múz. Lt. sz. 1897/61/30.; utóbb Vármúzeum). V. ö.: Balogh J.t A magyar renaissance építészet. Budapest, 1953. 9—10. 1., 8—9. kép. 98. Venturi VIII/1. p. 369, 372. 99. Baum S. 164. 100. Baum S. 163. 101. Schutz Bd. IV. Heft. 3. 102. A quattrocento lavabokra nézve v. ö. : Baum S. 269—270. 103. Baum S. 168—170. 104. Venturi VIII/1. p. 842. 105. Egger, H.: Codex Escurialensis, ein Skizzenbuch aus der Werkstatt Domenico Ghirlandaios. Wien, 1906. S. 87—88. (fol. 24.-en a jobb oldalon a legalsó pilaszter-fej). 106. A firenzei S. Lorenzo tabernakuluma Desiderio da Settignanotól, 1460—64 között (Planiscig, L.: Desiderio da Settignano. Wien, 1942. Abb. 66.); Firenze, S. Maria Maddalena dei Pazzi jobboldali harmadik oldalkápolnája (Főt. Alinari 4740); Urbino, Palazzo Dúcaié (Baum S. 170.), stb. 107. Ugyanez a bőségszarus motívum megtalálható a budai várpalota egyik töredékén (Nemz. Múz. Lt. sz. 1897/61/34., utóbb Vármúzeum). 108. A Bakócz kápolna bőségszarus frízének a hatását látták János Albert lengyel herceg krakkói síremlékének szintén bőségszarus frízén (S. Zahorska és N. Nucci. — V. ö. Corvina. X. 1930. Vol. XIX. — XX. 1931. p. 122.), de tévesen, mert a síremlék 1502—1505-ben készült (Lauterbach op. cit. S. 66—68.) és így időben megelőzte a Bakócz kápolnát. 109. Schütz Bd. III. Heft. 9. 110. Thieme, U.—Becker, F.: Alig. Lexikon der bildenden Künstler. I. Leipzig, 1907. S. 392—393. 111. Az I. és II. századi római emlékeken meglepő analógiákat találunk a Lombardi műhely sajátos akanthus-orna- mentikájához. Pietro Lombardi ugyan ezeket aligha láthatta, de nyilván ismert más hasonló antik emlékeket Lombardia-Veneto vidékéről, amelyek hathattak dekorációs stílusának kifejlődésére. A római akanthus-ornamentikára nézve vö.: Burger, F.: Geschichte des florentinischen Grabmals. Strassburg, 1904. S. 213. (márvány fríz — Museo Lateranense).; Gusman, P.: L’art decoratif de Rome de la fin du républi- que au IV. siécle. Paris, s. a. (1914) Vol. I. Pl. 1. (Ara pacis), 25 (Ara pads — Museo Nazionale), 44 (márvány asztalláb — Vatikán); Vol. II. Pl. 64 (márvány váza — Museo Capitolino), 102 (Atimetus Pamphilus síremléke — Museo Capitolino ),117 (a Trajanus forum töredékei — Museo Lateranense); Vol. III. Pl. 128. (aedicula — Vati-.<- kán), 169 (lábas márványmedence — Vatikán). '' Különösen a Trajanus-forum töredékei (Pl. 117.) és a vatikáni lábas márvány medence (Pl. 169.) állnak Y'óyti Pietro Lombardi motívumaihoz. / tQ . Megjegyezzük még, hogy az Ara pacis egyik pilaster-töredékét ezzel a jellegzetes akanthus ornamen,(illaral|fer/;^ . már Giuliano lerajzolta a Codice Barberiniano-nak nevezett vázlatkönyvében (fol. 11 m. — Huelsen op.: c© p 21. — V. ö. Petersen, E.: Ara pacis augustae. Wien, 1902. p. 112., táv. II. fig. XII.). •
