Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

illetve oszlopoktól és a rajtuk nyugvó architrávtól megszabott keretben. Sansovino később még tovább ment a S. Maria del Popolo síremlékein129 (1505—1509), amennyiben a középső fülkét az architráv fölé magasította. Ezt a megoldást vette mintául Ferrucci at esztergomi oltárhoz, de az attika alkalmazásával nyugodtabbá tette. Sansovino hatása mutatkozik még az Annunciatio-dombormű illuzionisztikus építészeti hátterében és a pilaszterek díszítésén.130 Az utóbbiaknak (105—106. kép) levegős kompozíciója, alig kiemelkedő szeszélyes formái, szaggatott ívelései már a késő-renaissance arabeszkjei felé hajlanak.

A kápolna oltára és Bakócz Tamás pecsétje131 (3. kép) között Dankó óta többen összefüggést láttak olyanformán, hogy az oltár elveszett szobrait a pecsét alapján próbálták rekonstruálni. Ez persze téves feltevés, Ursinus Velius leírása teljességgel megdönti. Mind- azáltal — úgy véljük — mégis van összefüggés a kettő között éspedig olyanformán, hogy a ritkaszép renaissance pecsét mintegy kisplasztikái előzménye az oltárnak. A pecsét keletkezésének idejét, mivel rajta Bakócz legátusi címe is szerepel, a kinevezési okirat dátuma132, azaz 1513. július 15-ike alapján pontosan meghatározhatjuk. A pecsét kétségtelenül ezután, de viszont még 1515 vége előtt készült, *mert az 1515. november 6-án kelt oklevélen (Orsz. Levéltár. Dl. 22728.) már megtalálhatjuk. Ez a pecsét keletkezési idejét szűk évkörre, 1513— 15-re vonja össze. A pecséten látható architektonikus keret hármas beosztásával, a kicsiny méretekben is monumentálisán ható, egységesen végigvezetett pilaszter-rendjével nem áll távol Ferrucci műveitől (ciborium-oltár a fiesolei dómban133; a fiesolei Keresztrefeszítés-oltár, London, Victoria ánd Albert Museum, és oltárrajz ugyanott134). Éppenséggel nem lehetetlen, hogy a pecsét az ő munkája. A térdelő donátor feltűnően azonos beállítása mind a pecséten, mind az oltáron, nagyon közel hozza egymáshoz a két emléket. De míg a pecsét egységes architektúrájában az érett Cinquecento harmonikus egyensúlya él, addig az oltár felépítésében már a késő-renaissance bonyolultabb, nyugtalanabb formái érvényesülnek. A stílus-különbségnek megfelel az időbeli különbség is: 1513 táján a pecsét, 1519-ben az oltár. A kettő közé esik az a kút, melyet Ferrucci 1517-ben II. Lajos számára faragott. A magyar megrendelések — úgylátszik — gyorsan követték egymást Ferrucci műhelyében. Ezek között a pecsét különösen sikerült munkájának tekinthető. Szinte sajnálhatjuk, hogy az oltáron a végső kivitelezésben nem a pecsét nagyvonalú architektúrája valósult meg. A kápolna kora-cinquecento jellegéhez ez sokkal jobban illett volna.

*

A stíluskritikai, illetve a genetikai elemzés során megvilágosodott, hogy a Bakócz kápolna mind egészében, mind részleteiben mélyen benne gyökerezik a firenzei renaissance- ban és a legszorosabban kapcsolódik a XV. század utolsó és a XVI. század első tizedében készült munkákhoz. Ez a stílus analízis némiképpen a kápolna ismeretlen mestere felől is tájékoztat, noha nevét — írott források135 hiányában — nem tudjuk megnevezni. Kétségtelenül toszkán származású építész volt, aki Giuliano da Sangallónak136 és Salvi d’Andreának a köréhez tartozhatott. Az alaprajzi, szerkezeti formákat tőlük tanulta, az épület-szobrászatban azonban lényegesen eltért tőlük egyéni stílusával. De amit mestereitől átvett, azt rendkívüli tehetséggel és finom érzékkel tovább is fejlesztette és — mondhatni — a tökéletességig vitte. A tektonikus vonalak következetes logikájával, az arányok harmóniájával és a részletek szépségével felülmúlta mintaképeit. A Bakócz kápolna a renaissancenak abban a ritka szerencsés, de sajnos igen rövid ideig tartó periódusában készült, amikor a fejlődés felfelé törő vonala elérte a csúcspontot, a korai bomlás jelei pedig még nem mutatkoztak. Ezek csupán az oltár felépítésében jelentkeztek. Maga a kápolna az érett renaissancenak tökéletes remeke „perfecta Sacelli idaea” — mint Széless György méltán írja róla (föl. 4.). Nem csekély dolog ez, mert bárha a kápolna méreteinél fogva kicsiny, mégis nagy építészeti gondolatok fejeződnek ki benne és nem kisebb probléma, mint a kupolás, centrális épület problémája nyert benne ki38