Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
tűnő megoldást. Jól sejtette Széless, hogy ez a kápolna mintegy óriási tömeg summája, kivonata „hoc sacellum velut ingentis cujusdam voluminis compendium” (föl. 8.) és vele együtt vallhatjuk,, sacellum quidem molecula exiguum est, séd arte plenum, ut vix palmus sine artificio relinquatur” (föl. 27.), és semmi sem annyira méltó benne a magasztalásra, mint „ipsa molis totius artificiosa proportio et simmetria” (föl. 38.). Amit Leon Battista Alberti, a renaissance nagy teoretikusa kívánt az épületektől, a „concinnitas”, a teljes harmónia137, az tökéletesen megvalósult a Bakócz kápolnában. A tervező mesteren kívül számos olasz-toszkán kőfaragó dolgozott e kápolnán, csak így magyarázható, hogy aránylag rövid idő alatt készült el. A dekoratív faragványokon több kéz munkája figyelhető meg. Az első mester, aki talán a tervező építésszel azonos, faragta a pilasz- terfejeket, a háromszögű mezők domborműveit (77—83. kép) és az archivoltok kazettáit (76. kép), a második mester a címeres tondókat (85—87. kép) — a Szathmáry címer kivételével —, a harmadik az angyalfejes gyámkövet (92. kép), a sekrestye lavabóját (98. kép), esetleg még a stallum pilaszter-fejeit (94. kép) és az ampolnás fülkét (93. kép), a negyedik a homlokzat indadíszes háromszögű reliefjét (100. kép) és talán a fáklyás talapzati domborművet (99. kép) is, az ötödik pedig a homlokzat frízét (101—102. kép). Feltehetőleg helyi mester munkája a gótikus betűs mensa (89. kép) és a sekrestye záróköve (103. kép). Ezeken a mestereken kívül még több más lapicida dolgozhatott az egyszerű tagolások faragásán és a márványlapok csiszolásán. A márvány-anyag fejtése is számos munkást kívánt. Kis műhely138 alakult ki Bakócz építkezései körül. Bakócz Tamás mind a tervezéshez, mind a kőfaragó és bronzöntő munkákhoz kitűnő toszkán mestereket szerződtetett. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: vajon hogyan juthatott ő éppen toszkán, firenzei mesterekhez, hiszen őt politikai, valamint kulturális összeköttetései Velencéhez139 fűzték, humanisztikus kapcsolatai pedig inkább Bolognához. Volt azonban még harmadik lehetőség is, amelyik régóta készen és közvetlenül adva volt itt helyben az országban, a fővárosban, Budán: ez pedig a kereskedelmi kapcsolatok útja. Budán székeltek úgyszólván a XIV. századtól kezdve140 a nagy firenzei bankházak exponensei. A különféle kereskedők és ügynökök is sűrűn fordultak meg ugyanitt, jónéhányan meg is telepedtek és évtizedeken keresztül működtek Budán141, mint Rasone Bontempo fiorentino (1488—1526) és Felice fiorentino (1489—1525). Rajtuk keresztül közvetlen és állandó volt az összeköttetés Buda és Firenze között. Ennek a kapcsolatnak a jelentősége Mátyás király korában igen erősen megnyilvánult. Chimenti Camicia, Mátyás vezető építésze így került Magyarországra. 1502-ben pedig Zsigmond lengyel herceg így tudott Budán egy olasztól építészeti rajzokat vásárolni1413- Feltehetőleg Bakócz is felhasználta ezt a direkt összeköttetést, amikor nagy terveihez mestereket keresett. Segítségére lehettek még az olasz származású esztergomi kanonokok is. A XVI. század első évtizedeiben öt olasz kanonok élt Esztergomban: két ferrarai (Taddeo de Lardi, Tommasius de Ferrara), akik még Ippolito d’Este idejéből maradhattak ott, egy sienai (De Senis) és két firenzei, De Florentia nevezetű (keresztneve nem ismeretes) és Francesco Marsupini142, aki Bakócz titkára volt.143 Azonos nevű firenzei szerepelt 1489—90-ben a budai kereskedők között is. Az esztergomi olasz kanonokokon, a budai firenzei kereskedőkön, valamint a királyi udvarban tartózkodó olasz követeken keresztül állandó volt az összeköttetés Itáliával. Ezekkel a nagy lehetőségekkel Bakócz nyilvánvalóan bőségesen élt. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ugyanez- időtájt az országban is számos olasz kőfaragó dolgozott. Csak Budán annyi volt, hogy Krakkóba is jutott belőlük. Franciscus Italus 1507-ben majd 1510—1511-ben a krakkói Wawel építéséhez innen hívott magának segédeket.144 Ugyanígy az esztergomi műhelybe is kerülhettek budai olasz kőfaragók. A renaissance építkezésnek, kőfaragásnak már akkor Esztergomban is igen jelentős előz39
