Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
azután ez a megvesztegetően szép dekoráció tovább terjedt, elsősorban a terra-ferma felé. Megtaláljuk Veronában, a S. Anastasia déli oldalkápolnáiban115, Pietro da Porlezza műveiben (1484—85, 1490), és Mantovában, a San Andrea kapuján116. Ambrogio pedig az 1470-es évek második felében (1476 után) átplántálta Urbinóba is117. Firenzében csak a XVI. század elején118 tűnik fel Benedetto da Rovezzano korai művein, a S. Giovanni Gualberto síremléken (1505'— 1513), melynek darabjaiból 1552-ben a S. Trinita egyik oltárát119 (151 —152. kép) állították össze, valamint Antonio (f 1507) és Oddo Altoviti szarkofágján a SS. Apostoliban120 (150. kép). Benedetto 1495—99-ben Genovában dolgozott121, ez alkalommal megfordulhatott olyan helyeken is, ahol megismerkedhetett a Lombardi műhelyből kisugárzó új és lebilin- cselően szép ornamentikával és motívum-kincsét magával hozhatta Firenzébe, ahová legkésőbb 1505-ben érkezett. Ugyanez évben már a Gualberto emlékre kötött szerződést. Ez az esztendő pedig éppen megelőzi a Bakócz kápolna alapítási évét, az 1506-ot. Mikor az esztergomi kápolnát tervezték, Benedetto már ennek a velencei eredetű ornamentikának firenzei változatait faragta és nyilván nem csupán azokat az emlékeket, ámeneket az írott források alapján tulajdoníthatunk neki, hanem egyebeket i* Firenzében szétszórtan több hasonló faragvány található. Ilyen például a Museo Nazionale szép falikútja122 (158. kép) is teljesen azonos jellegű dekorációjával.123 Ez az üde, friss festői díszítés valószínűleg Benedetto da Rovezzano korai műveinek a hatására került a Bakócz-kápolna homlokzatára, mely valamivel később épülhetett, mint maga a kápolna, talán 1508-ban. Rajta kívül Magyarországon még csak két, illetve három hasonló ornamentikájú emlék124 van: a nyéki királyi villa egyik remek faragványa (153. kép), valamint Szathmáry György pécsi püspök (1505—1521) tabernákuluma (154—157. kép), mindkettő nyilván a XVI. század elejéről. A pécsi tabernákulum gyönyörű dús akanthus-leveles fríze, meg finom indadíszes talapzata a legtisztábban érzékeltetik ennek a dekorációs stílusnak üde szépségét, finom ritmikáját. Hasonló stílusú a tabernákulum pilasz- tereinek díszítése (159—160. kép) is. Az egyik részletmotívumhoz közvetlen analógiát találunk a velencei S. Zaccaria kapuzatán125 (161. kép), ami alig lehet véletlen. A csipegető madarak a Lombardi műhely tipikus motívumai közé tartoznak. Ez a kapcsolat is erős bizonyíték arra, hogy ez a dekoráció, bárha Firenzén keresztül jutott el hozzánk, mégis végső fokon velencei eredetű. Ugyanehhez az ornamentális csoporthoz vehetjük még harmadiknak a Bakócz- kápolna oltárának oromzatát (107. kép), melyre Andrea Ferrucci Firenzében, nyilván szintén Benedetto da Rovezzano hatása alatt, hasonló könnyed hullámvonalas akanthus-díszt faragott (1519). A Bakócz kápolna kora-cinquecento jellegű vörösmárvány együttesébe illeszkedik be a fehérmárvány oltár (61—62., 104—109. kép), Andrea Ferrucci műve (1519), az egyetlen renaissance oltár, mely Magyarországon viszonylagos épségben, eredeti helyén maradt fenn. A gyönyörű carrarai márvány világító fehérsége remek színfolt a vörösmárvány interieurban, az oltár architektonikus szerkezete azonban nyugtalanabb, töredezett tagolásával nem tudja tovább folytatni a kápolna vonal-harmóniáját. Bár mind az írott forrásokból, mind pedig a felépítéséből, az archivoltba illeszkedő oromzatból kitűnik, hogy egyenesen a kápolna számára készült, mégis a körülbelül egy évtizednyi korkülönbség erősen megmutatkozik az oltár stílusában. A hármasosztású oltár középső fülkéjének felmagasítása és a volutákkal tagolt attika olyan jelenségek, amelyek már túlmennek a kora-cinquecento szigorúbb, egyszerűbb, tektonikusabb felfogásán és szinte már a késő-renaissance felé hajlanak el. Hármas, fülkebeosztást a középső fülke erős kiemelésével először Andrea Sansovino alkalmazott a Corbinelli oltáron126 (Firenze, Santo Spirito) az 1490-es évek végén nyilván Nagy Konstantin diadalívének hatására. Sansovino példáját Andrea Ferrucci ismételten utánozta „(oltár127 a fiesolei San Girolamóból, London, Victoria and Albert Museum; a fiesolei dómj£ibfbrium- oltára128). De mindezeken az oltárokon mind a három fülke benne van az óriás pilá^terektől,
