Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

vertice fornicis). Két ablak világította meg, az egyik, a nagyobbik a déli oldalon nyílt, a másik, a kisebbik a nyugati oldalon. A keleti, azaz a kápolna felőli oldalt a kórus foglalta el, amelyet Széless részletesen leír: „chorus etiam non contemnendo laboré duobus arcubus fornicis sustinetur quorum medium columna parte muri et praeterea ingenti lapide prominente ex columna media ad sémi alterum cubitum circiter suffulcitur ferreis cratibus circumseptus ab imo per gradus 15 ascensum praebet exeuntis ex parte dextra organo 6 mutationum non magno agravatur et elevatus ad pavimentum sacristiae ut supremus fornix et insigne Bakacsianum digito contingi possit.” A kórus alatt a szenteltvíztartó mélyedt a falba „speciale non est quamquam in formám conchae suis strijs elaboratum apparet” -— írja róla Széless. Tehát renaissance stílusban készült. A sekrestye fő dísze (sacristiae decor et fulgor) a déli falba helyezett vörösmárvány lavabo (lavatorium marmoreum) volt (60., 96—98. kép), mely egyaránt kitűnik nagy méreteivel és kiegyensúlyozott felépítésével: egyszerűen tagolt talapzaton félköríves fülke emelkedik kagylós lezárással, keretelő pilasztereit és a kagylós oromzat szegélyét gazdag díszítés borítja. A régi sekrestyéből csak ez a lavabo-fülke került át az új sekrestyébe, a többi faragványoknak, a szenteltvíztartónak, a tartóoszlopnak nyoma veszett. Egyedül a címeres zárókő töredékét (103. kép) sikerült megtalálni a kriptában.

28