Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
z eredeti állapot rekonstruálása után a kápolna művészi problémái kerülhetnek sorra. Görög kereszt alakú centrális alaprajza, az archivoltos és archit- rávos rendszer egyesítéséből származó, bonyolult szerkezeti felépítése és kupola-fedése, azok az architektonikus elemek, amelyek pontos genetikai elemzést44 kívánnak, ha meg akarjuk érteni és oldani a kápolna művészi problémáit. A kápolna művészi előzményei visszamennek a renaissance kezdetéig, Brunelleschi remekeire, a firenzeiSan Lorenzo sekrestyéjére, az ún.SagrestiaVecchiára(l 10—112. kép) és aCappellaPazzi-ra(l 13—115. kép). A nagy építész mindkét alkotásában a kupolás, centrális épület gondolatával kísérletezett, mely ettől kezdve a renaissance központi problémája lett mind elméletileg, mind gyakorlatilag. A San Lorenzo sekrestyéje45 (1420—1429) szabályos négyzet alaprajzon (112. kép) épült kupolafedéssel. Ehhez a téregységhez additív módon csatlakozott a szentélynek lapos kupolával fedett négyzete. A Cappella Pazziban46 (1429—1451) Brunelleschi ugyanezt a gondolatot fejleszti tovább (115. kép), amennyiben a kupolatérhez jobbról és balról még egy-egy dongaboltozatos szakaszt kapcsol; ezeknek területe, tagolása egybefolyik a kupolatérrel. Brunelleschi mindkét esetben szükségét érezte, hogy a centrális kupolateret mellékterekkel bővítse, a külön szentélyeket a liturgikus szempont is megkívánta. A fő- és mellékterek egymásba kapcsolása részben additív, részben összefolyó, a teljes megoldás még hiányzik. Mindazáltal Brunelleschi ezzel a két kápolnával lerakta a további fejlődés alapjait. A két kápolna belső kiképzésében (110—111. kép; 113—114. kép) pedig mintegy csírájában már megtaláljuk a Bakócz kápolna felépítésének egynémely motívumát: a falak pilaszter-tagolását, a lunetta-mezőket, a pendentif-ok és az ív-közök tondóit és a kupolát, de valamennyit még a fejlődés kezdetén. így például a sarkokban a pilaszterek találkozása merőben megoldatlan: vagy a homlokfal teljes pilaszteréhez alig egynegyednyi szélességben odasimul az oldalfal pilaszterje, mint a Pazzi kápolna főterében (113. kép), vagy csupán egynegyed széles pilaszter húzódik végig a sarokélben, mint a kápolnák szentélyeiben (110., 113. kép), vagy egy pilaszter törik meg a sarkokban, mint a Sagrestia Vecchia főterében (110. kép). A falfelületek tagolásában is még ingadozás, tapogatódzás mutatkozik. A Sagrestia szentélyének oldalfalait végig lefutó félköríveknek fülkeszerű, lapos mélyedései tagolják (110—111. kép), a Cappella Pazzi-ét (113. kép) pedig csupán félköríves vakablakszerű keretelések. Megoldatlan a lunetta-mezők tondóinak az elhelyezése is: a két archivolt közé helyezett tondo nincs eléggé tektonikusán rögzítve. A S. Lorenzo sekrestyéjében az ívközöket, illetve a lunettamezőket még félköríves ablakok is tagolják (110. kép), de nagyon laza, levegős elrendezésben. A fülke-kiképzés szempontjából igen fontos megfigyelni Brunelleschi egyéb műveit is, így pl. a San Lorenzot (1420, 1442-től). Benne ugyanúgy, mint a Sagrestia Vecchiában, az egyes kápolnákat47 földig lefutó archivoltok keretelik (118. kép), de ezek már nincsenek olyan lazán belehelyezve a falfelületbe, mint a Sagrestiában, hanem szorosan hozzátapadnak a hajó hosszfalát tagoló óriás pilaszterekhez. A két kápolna laza, levegős tagolásával szemben itt már jóval zártabb, feszesebb szerkezet uralkodik. Brunelleschi építészeti motívumai tovább éltek követőinek és általában az utána következő nemzedéknek a műveiben. A földig lefutó archivoltos kápolnafülke-kereteket megtaláljuk a fiesolei Badiában48 (1441—1464), és monumentális arányokban a mantovai Cappella dell’Inco- ronata-ban, mely valószínűleg Leon Battista Alberti terve49 szerint épült az 1470-es években. Sőt még 1485-ben is ilyen ívvel képezte ki Giuliano da Majano a nápolyi Porta Capuanát60. A Sagrestia Vecchia, illetve a Cappella Pazzi gondolatát tovább fejlesztette a SantaFelicitá sekrestyéjének51 (116. kép) ismeretlen mestere (1470), amennyiben a szentély lunetta-mezeit nem félköríves, hanem kerek ablakokkal törte át, és nem csupán egy mezőt, mint a Cappella 29 L
