Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
12-én valóban megkezdődtek. (Széless 1765. p. B. 2T.) Az új terv nem alkalmazkodik a természeti vagy a történeti adottságokhoz, hanem ezektől függetlenül megszerkesztett, szigorúan szimmetrikus rendszerben helyezi el a prímási palotát és az egyéb épületeket. A székesegyházat is megfordítja nyugat-keleti irányban a monumentális feljárat kedvéért. Az első terv annyi rokonvonást mutat az 1821-ben lebontott Mária Terézia-féle vártemplommal (1767— 1771), Franz Anton Hillebrandt művével26, hogy ezt is teljes bizonyossággal neki tulajdoníthatjuk. Ez a rajz feltehetőleg azokkal a tervrajzokkal kapcsolatos, amelyekért Hillebrandt 1763. március 15-én 825 forintot vett fel. A kissé eklektikus famodellt, melyben középkori kéttornyos homlokzat renaissance kápolnákkal és már kissé klasszicizálóan merev épület- rendszerrel egyesül, inkább lehetne Canevaléhoz, a kupolás váci székesegyház (1761—1777) mesteréhez kapcsolni. Bár az attribuálást megnehezíti, hogy a modell — mint említettük ■—•, 1763 márciusa után készülhetett, Canevale esztergomi működéséről pedig 1761—62-ből vannak adatok. A tervezgetések és az építkezéseket előkészítő, igen nagyméretű planírozási munkálatok (26. kép) Barkóczy váratlan halálával (1765. június 18.) félbeszakadtak. A nagyszabású tervek nem valósulhattak meg és így a kápolna még több mint félszázadig nyugodtan megmaradhatott eredeti állapotában. Helyzete csak annyiban módosult, hogy Barkóczy prímás a régi székesegyház északi hajóját lebontatta és ugyanott a vár talaját négy ölnyire (7,60 m) lehor- datta; ennek következtében a kápolna önálló épületként erősen kimagaslott a várhegyen. Így látjuk J. Schmid lithographiáján (17. kép), valamint a vár hangulatos látképén, melyet Jakob Alt rajzolt kőre 1821—-22 körül (27. kép). A planírozások következtében megváltozott vár felületéről és ebben a Bakócz kápolna új helyzetéről az 1765—67-es katonai felvétel (26. kép), valamint az 1820-as térkép (28. kép) tájékoztat. A Barkóczy-féle planírozási munkálatok azonban nemcsak a kápolna külső képét módosították, hanem eredeti helyzetére is világot vetettek. Ekkor kerültek elő ugyanis a Szent Adalbert székesegyház alapfalai, amelyekről Anton Hartmann a prímás megbízásából felvételi rajzokat készített. A kápolna és a régi székesegyház egymáshoz való viszonyát ez a rajz (20. kép) szemlélteti a legjobban. Ugyanakkor pedig, mikor a romfalak felvételezésére ilyen messzemenő gondot fordítottak, Széless György gondosan jegyezgette naplójába „in meo Diario.... pro meo usu connoto ex mandato etiam Principis”, azaz Barkóczy prímás megbízásából az előkerült feliratokat, régiségeket éspedig napok szerint (Széless 1765. föl. B. 2V.). Ugyanekkor jelentések is mentek a prímáshoz az ásatási leletekről. Ferdinand Rössel, a planírozási vezető építész 1763. november 27-én részletes jelentést küldött a talált római pénzekről és egyben ígérte, hogy miután a bontással a régi székesegyház padlózatáig jutott, „bin auch schon auf das Marmor Pflaster und Verschiedene Säulen und andere Monumenta körnen, dass davon mit nächsten einen unterthänigsten bericht werde abstatten können.” Az ígért jelentés talán azonos azzal a névtelen irattal27 (Specificatio rerum in complanatione Arcis Strigoniensis inventarumaNovembri 1763 ad lam Augusti 1764), amely a felzet vázlatán betűkkel jelöli meg a talált régiségek (Széchy Dénes és Vitéz János sírkövei stb.) eredeti lelőhelyeit (18. kép). Tudománytörténeti szempontból hallatlanul érdekes jelenségek ezek, mert hiszen először történt meg az országban, hogy a kiásott középkori épületek alaprajzát felmérték, megrajzolták és ezzel együtt szinte ásatási naplót vezettek, a leleteket pedig gondosan számba vették. Művészettörténeti szempontból különös és érdekes jelenség az is, hogy a Bakócz kápolnát — minden stílusváltozás ellenére — változatlanul nagy csodálat övezte végig a XVIII. századon keresztül. Ez a század végén és a századfordulón sem változott. A történetírók (Katona 1786, 1792; Korabinszky 1786; Vályi 1796), meg az 1762-es és az 1788-as canonica visitatiók egyhangúlag magasztalják. Az 1762-es canonica visitatio kiemeli, hogy szépségén a török barbárság is megtört „tam mirabili artificio excitata, ut ipsa barbaries truculenta ........huic 2 Balogh Jolán: Bakócz kápolna 17 VÁROSI KÖNYVTÁRI Esztergom
