Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
a király ellenében is, de hasztalan. A vár végül is I. Ferdinánd birtokába jutott. Viszont a káptalan most már a maga számára, de még mindig a kápolna jogán kárpótlásul megkapta a garamszentbenedeki apátságot (1536—1538). Az elvesztett Csábrág nélkül is a kápolna birtokai, különösképpen Szinyér és tartozékai, oly hatalmasak voltak, hogy még a török kiűzése után is ezekből a jövedelmekből indulhatott meg az egyházi élet az esztergomi várban. Bakócz a renaissance mecénás önérzetével teljes tudatában volt annak, hogy az esztergomi kápolnában nagyot alkotott. Ez volt törekvésének célja és valóban ez lett törekvéseinek a koronája is. II. Lajos király előtt 1517-ben tett nyilatkozatában ő maga nevezi a kápolnát csodálatos művű épületnek (capella.... mirifici operis structura erecta). Valóban csodálatos is volt, ahogy magyar földön ez a merészen új stílusú kápolna felépült. Jóllehet a renais- sancenak akkor már több évtizedes múltja volt hazánkban, mégis eleddig csupán a világi építészetben jutott diadalra, az egyházi építkezésben csak mint belső dekoráció (oltár, taber- nakulum, stallum, ajtó stb.) érvényesült. A XV. század végén és a XVI. század elején még gótikus templomok épültek, éspedig szakadatlan egymásutánban szerte az országban, püspöki székhelyeken, városokban, falvakban. És most ezeknek tömegéből egyszerre kiemelkedett a merőben új szerkezetű, új formarendszerű kápolna. Bakócz Tamás ezzel az építkezésével valóban döntő és merész lépést tett, ami annál inkább bámulatraméltó, mert egy évtizeddel korábban ő maga is valószínűleg gótikus vagy legfeljebb átmeneti stílusú kápolnát építtetett az egri székesegyház kápolna-koszorús szentélyében. Mennyi volt Bakócz személyes része az építkezésben, a tervezgetésben, az irányításban, arra pozitív adat nincsen. De végrendeletének önérzetes szavai „Capella.... per me Con- structa” arra engednek következtetni, hogy ez nem csekély lehetett. Feltétlenül az övé volt a döntő szó, amikor az addig megszokott gótikus kápolna-típusok helyett renaissance kápolnát terveztetett. Nem világos azonban, miképpen jutott el éppen a centrális alaprajzú kápolnához. Talán humanista összeköttetései révén hallhatott valamit ennek a típusnak a renaissance teoretikusoktól magasztalt tökéletes és klasszikus voltáról. Nagyratörő energiái éppen ezért örömest kapcsolódhattak az eleddig hazánkban ismeretlen, merőben újszerű típushoz. Az építkezés előtt bizonyára módjában volt jó előre a tervek felől tájékozódni. Hiszen ebben az időben olasz építészeti tervrajzokat Budán is lehetett látni. Zsigmond lengyel herceg például 1502-ben Budán egy olasztól fél forintért „picturas edificiorum”-okat vásárolt. Nagyobb és jelentősebb megbízást, mint a kápolna építését, kétségtelenül megelőzte a tervek és modellek készítése, továbbá ezek megválogatása, megbírálása, amiben döntő szó jutott a kápolna mecénásának. Esetleg változtatásokat és módosításokat is kívánhatott Bakócz, mint Zsigmond lengyel király Berecci modelljén. A drága és különleges építőanyagoknak, a márványnak, a bronznak megkívánásában feltétlenül része volt Bakócz bíboros pompaszereteté- nek. Az egyes részleteket pedig feltehetőleg ugyanolyan aprólékosan beszélte meg a tervező mesterrel, mint kortársa, Gosztonyi András, az esztergomi Sz. István protomartyr társaskáptalan prépostja a Kanizsai kápolna boltozását magister Farkasius de Strigonio-val 1495-ben.21a ízlése, kívánságai a kápolna berendezésében, felszerelésében hasonlóképpen irányítólag hathattak. A kész művet pedig műértő szemmel tudta méltatni és tudott gyönyörködni különleges szerkezetében, rendkívüli szépségében, mint 1517-es végrendeletének szavai bizonyítják (mirifici operis structura erecta). A kápolna újszerűsége, hallatlan szépsége a kortársakat is megragadta. Bakócz mecé-. nási tette csodálatot és elismerést váltott ki belőlük. Ennek látható jele volt az oltárra helyezett, jaspisból faragott feliratos emléktábla (Carlowitz 1542). Ez talán Szathmáry György, vagy a káptalan megbízásából készült, akik ilyen szokatlan módon, merészen renaissance szellemben, a kápolna szívében kívánták a donátor személyét és tettét igen hangsúlyozottan kiemelni. Az egykorú források hasonló hangnemben szólnak. A kápolna történetét az első 11
