Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. Városi kórház viszonyainak ismertetése (1861)

21

mas kísérletbe nem hozatnak, mert a vett pénzt senki többet tőlök nem merte volna követelni, és nyugtájokat ha el is vesztik biztosok, hogy másodszor nem idéztetnek, annál kevésbé, hogy másodszor íizetniök kellete.

így kezeltettek a kész fizetők tartozásai, de a vidéki és külföldi vagyontalan betegekért kezeskedő N. M. Helytartóság csak a határidőkre beküldött számlákon küldötte volna meg követeléseinket; ezt német nyelven kellett vezetni, a fizetett pénztári hivatal ezzel nem igen foglalkozhatván, a számlák napról napra szaporodtak, és az év negyed lefolytával elküldeni elmulasztattak, mint azt már fentebb említettem; mit volt tenni, a főpolgármesteri hivatal hol egyik, hol másik tisztviselőre, — ki ha mindjárt németül kellett is dolgoznia, — fizetés nélkül azt igen örömest még sem tette; de biztatásra még is nagy tűzzel egy év negyed öszveszá- mitatván elküldetett, két év nyugodhatott bizton, még szorgalmazás utján fél év múlva ismét egy év negyed elküídetett.

Tekintetes Sziklay Jósef ur látván, hogy hasztalan fáradozik a pontos felvételi utalványokkal, mások irkáinak, de nem örömest a N. M. Helytartósághoz, eleget dolgozván, más húzta a hasznot, megunta annál inkább, mivel fáradozásának csekély eredményét látta, lemondott a felvételi utalványok adásáról és a pénztári uraknak adta által ezen fontos és a pénzbehajtásra elkerülhetlenül szigorúan kezelni szükséges működést.

A pénztári hivatal már nem vette oly szigorúan az utalványozást és a nationalek sok csorbával bírtak, melyeket pótlólagosan kiegészítenünk kelletett.

Rövid ideig tartott igy, és 1860-ik évi October 20-ki alkotmányos szabadságunkat szülte tisztujitás következtében más kórházi elnök és választmányi tagok neveztettek ki.