Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. Városi kórház viszonyainak ismertetése (1861)

15

lyamodott a N. M. Helytartósághoz, hogy a kórház nyilvános kórházzá alakitassék, hogy igy a kényszerítve, pusztán humanitási tekintetből felvett jött, ment, utasok is fizetéses betegek legyenek, kikért mint városi kórházban létezőkért egy krajczár sem fizettetett volna.

így lett a város vagy inkább az intézet javára a beteg ápolda nyilvános kórházzá, meghagyva lévén a N. M. Helytartóságtól, hogy a város követelési számláit évnegyedenkint beküldje.

Ezen az igen nagy pénz öszvegbe vágó, és a tiszta számadást gátló akadályon is segítve lévén, 1857-ik évi november 10-ik napján a kórházi bizottmány Schwar- czel főorvos ur elnöklete alatt ismét tartván ülését, az első volt a múlt katonai évről a számadást kérni; de úgy mint mindeddigi éveken által csak hogy mit vettem be, mit adtam ki, de nem hogy mit kelletett volna bevennem, mit kiadnom, adatott ismét a deficit kimutatás. Az eddig is a kórház mint humanitási és jótékony intézet irányában ellenszenvükről ismert bizott- mányi tagok egy oldalilag a kórház elkeriilhetlen bukását jósolták. Á többi tagok kik Schwarczel főorvos úrral a tiszta számadást már ennyi évek során hasztalan követelték, — főorvos ur véleményébe, — ki tovább ezen felületes eljárást nem tűrhette, — bele egyeztek; mi abban állott: minekutánna ennyi évek során tiszta számadást nem kaphattunk, adjunk e mai naptól uj életet kórházunknak, és kezeltessék legnagyobb szigorral ezentúl a meghatározandó szabályok szerint, és vessünk keresztet a múltra.

Ezen indítványba a többi bizottmány! tagok is, leginkább pedig a számadási nehézségtől ez által felmentett egyének beleegyezvén, az egész be nem vett, vagy talán ha beis vett, de a pénztárba tévedőlegesen nem jött követelésekre kereszt vettetett a nélkül, hogy meggondoltuk volnak, ki fizeti a már tett adósságokat,