Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. Városi kórház viszonyainak ismertetése (1861)
16 melyeket ennyi évek során hanyagon kezelt jövedelmeinkből fizetni kellett és lehetett volna. Uj életet kezdettünk nagy adósággal, de mit volt tennünk, a hanyag kezelési labyrinthusból kivaczka- lódhatni ?! A végrendeleti vonás megtétetett, a jegyzőkönyv beíejeztetett november 10-én 1857-ik évben délután. A mind eddig ily hanyagon kezelt és szegény kórházunkat tekintve roppant öszveg behajtott, de nem ellenőrködött és behajtatlan pénzre kereszt vettetett; mit birtokomban lévő kórházi jegyzőkönyvből nyíltan láthatni, s ez által, minden eddigi pénzeket kezelő biztosítani hitte magát a további háborgatliattatástól. Most már gyenge lábakon ugyan, de uj életre léptünk kórházunkkal, azon tiszta meggyőződéssel, hogy a kórház jövedelmezni, de nem bukni fog. A kezelés pontosabb lett, a három fő elkerülhet- len bukást előidéző okokon liatározatilag segítve volt, tudniillik: a pénzt csak a pénztárnok maga szedte, a jött ment utasokért az álladalom kezeskedett, és a kórházba felvétethetni szükséges utalványokat a jótékony intézet felsegélése tekintetéből tekintetes Sziklay Jósef akkori város kapitánya fizetés nélkül magára vállalta. így már jobban folytak be fizetéseink, az álladalom is megküldötte tartozásait, ha nem is egyszerre és egészen, szóval ezen helyzetben a kórház virágozhatott volna, de mi volt az ellenmüködő sirásó ?! a tett adósság. — Jobban mozoghatván a kórházi pénztár ezen szigorúan kezelt eljárásnál, a még 1848-tól és igy 10 év alatt tett adósságok, a gyógyszerésznél, kereskedőknél kik a múlt éveken a felszerelést előlegezték, egy szóval a volt hátramaradások követeltettek. A kórház noha most már jövedelmezett, még is a régi adóssá
