Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)
45 újból szervezni, s azt egészségesebb alapokra fektetve életképessé tenni. Hogy ezen nagyfontosságú czélját minél sikeresebben elérhesse, azon munkálkodott, hogy mindazon tényezőket az ügynek megnyerhesse, a melyeknek hathatós és nyomatékos támogatása mellett a sikert teljes mérvben elérni és biztosítani vélte. E végből mint tevékeny s általán elismert buz- galmú városi képviselő, folyton azon törekedett, hogy a város tanácsának és képviselő testületének jó indulatát, és áldozatkészségét az egylet részére minél nagyobb mérvben megnyerhesse, figyelmét kiterjesztvén arra is, hogy a nagyközönség a tűzoltó intézmény üdvös és szükséges voltáról magának minél szélesebb körben meggyőződést szerezve, őt az egylet iránt jó hangulatra ébressze, különös gondot fordítván arra is, hogy az egylet kebelében észlelt kedvetlenséget megszüntesse s az elszakadási törekvéseket megakadályozza. Ezen a tűzoltó ügy iránti meleg érdeklődést tanúsító eljárása nem is maradt siker nélkül; mert habár a megye területén lakó tűzoltók az egylet kebeléből már 1882-ik évi márczius hóban tényleg csakugyan kiváltak, s a megye területén uj egyletet alakítottak — a mely Reviczky Győző főparancsnoksága alatt máig is fenn áll — mind az által ezen szakadás azt eredményezte, hogy a kir. város területén egy egészen uj életképes s a humanisztikus czélnak teljesen megfelelő egylet volt szervezhető, a melynek ideiglenes alparancsnokává Dóczy Ferencz helyébe, Meszéna Kálmán ügyvéd választatott meg az 1882. évi márczius hó 23-án tartott válaszmányi ülésben, a ki ideiglenesen az ügyészi teendőkkel is megbizatott. A szervezkedés nagy munkája közben főparancs-