Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)

45 újból szervezni, s azt egészségesebb alapokra fektetve életképessé tenni. Hogy ezen nagyfontosságú czélját minél sikere­sebben elérhesse, azon munkálkodott, hogy mindazon tényezőket az ügynek megnyerhesse, a melyeknek hat­hatós és nyomatékos támogatása mellett a sikert teljes mérvben elérni és biztosítani vélte. E végből mint tevékeny s általán elismert buz- galmú városi képviselő, folyton azon törekedett, hogy a város tanácsának és képviselő testületének jó indulatát, és áldozatkészségét az egylet részére minél nagyobb mérvben megnyerhesse, figyelmét kiterjesztvén arra is, hogy a nagyközönség a tűzoltó intézmény üd­vös és szükséges voltáról magának minél szélesebb körben meggyőződést szerezve, őt az egylet iránt jó hangulatra ébressze, különös gondot fordítván arra is, hogy az egylet kebelében észlelt kedvetlenséget meg­szüntesse s az elszakadási törekvéseket megakadályozza. Ezen a tűzoltó ügy iránti meleg érdeklődést tanú­sító eljárása nem is maradt siker nélkül; mert habár a megye területén lakó tűzoltók az egylet kebeléből már 1882-ik évi márczius hóban tényleg csakugyan kivál­tak, s a megye területén uj egyletet alakítottak — a mely Reviczky Győző főparancsnoksága alatt máig is fenn áll — mind az által ezen szakadás azt eredményezte, hogy a kir. város területén egy egészen uj életképes s a hu­manisztikus czélnak teljesen megfelelő egylet volt szer­vezhető, a melynek ideiglenes alparancsnokává Dóczy Ferencz helyébe, Meszéna Kálmán ügyvéd választatott meg az 1882. évi márczius hó 23-án tartott válasz­mányi ülésben, a ki ideiglenesen az ügyészi teendők­kel is megbizatott. A szervezkedés nagy munkája közben főparancs-

Next

/
Thumbnails
Contents