Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)

46

nők arról is gondoskodott, hogy miután a tűzoltás sikerrel csak úgy eszközölhető, hogyha az egylet tűzoltó eszközeivel a vész helyszínén minél gyorsabban megjelenhet, hogy ezen czél minél sikeresebben elérhető és egy nagy lépéssel megközelithető legyen, az egylet részére részben saját költségén egypár lovat szerzett be, a mely folyton készenlétben tartatott, hogy ez által már a vészkitörésekor lehetővé tétessék, a legszükségesebb eszköznek a helyszinére való azonnali gyors elszállítása.

E közben az ujjonan gyűjtött és sorakozott tagok létszáma annyira felszaporodott, hogy az ideiglenesen alakított egylet végleges szervezése czéljából kidolgozott alapszabályok az 1882. évi május 14-én tartott közgyűlésben tárgyalás alá vétetvén s megállapitathatván, jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjeszt- hetők voltak.

És miután ezen alapszabályok a korábbi egylet alapszabályaitól sok tekintetben lényegesen eltértek, s azon fontos intézkedést is tartalmazták, hogy az egylet elnöke ezentúl Esztergomváros mindenkori polgármestere legyen, s igy ezen állás többé választás alá esni nem fog, ezen gyűlésben elhatároztatott, hogy a tiszt- ujitás az uj alapszabályok alapján csak azoknak végleges megerősítése után fog eszközöltetni, addig pedig az 1881. évi november 20-án a régi alapszabályok alapján megválasztott tisztviselők fogják az állásukból folyó teendőiket teljesíteni.

A 30 tagból álló igazgató választmány kiegészítése azonban szükségesnek találtatván, az következőleg eszközöltetett:

Áldori Mór, Bayer Ágoston, Brenner József, Dóczi Antal, Fekete György, Frey Ferencz, Helcz Antal, Kollár István, Major János, Marosi József, Scheiber József,