Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST 81 ezüstkelyhet, melyet a pecsenici templomnak testált, míg a Megváltót, a bold. Szüzet és a tizenkét apostolt ábrázoló képeit a nagyszombati szent Miklós-templomnak hagyta, többi, ebédlőjében levő képek, kárpitok és függönyök a kanonoki háznak, melyben lakott, maradván. Püspöksüvegét, főpapi keztyüit, egy pontifikális ametisztgyűrűvel együtt a sági prépostságnak szánta; többi egyházi szereit és ruháit pedig szétosztotta a nevezett prépostság plébániái közt, kivéve zöld misemondóját, melyet még Győrött ha szorosan nem is tartozik jelen értekezésemhez — értékes adatai miatt e jegyzetben közzétenni érdemesnek tartok. Pálffy Pál, báró Pálffy Miklós és báró Fugger Mária fia született a XVI. század végén. Nevelését özvegy anyja gondozta. Tanulmányai egy részét magyar nevelő vezetése mellett Bécsben végezte. Jeles egyéniségénél és előkelő családi összeköttetéseinél fogva az ország legfőbb méltóságaira emelkedett. — 1625. július 3-án a magyar királyi kamara elnökévé neveztetett ki, mely hivataláról 1646-ban mondott le. 1625. október 10-én a főpoliárnoki méltóságot nyerte el, ugyanezen év október 21-én királyi tanácsos lett. — Az 1630. évi VI. törvénycikk értelmében megbízást nyert a pozsonyi országház építésére. — Az 1649. évi LXX1II. törvényczikk által teljdS" számadási fölmentést kapott a reá bízott különnemű országos kiadások, nevezetesen a pozsonyi vár újjáépítése alól. — 1634. februárius 14-én adományul nyerte II. Ferdinánd királytól Detrekő várát és a hozzá tartozó terjedelmes uradalmat, melyhez tizennyolc község, két puszta és rengeteg erdőség tartozott ; ezzel együtt járt a «Detrekő örökös ura» cím is. — 1646. febriárius 6-án kineveztetett az ország bírójának. — 1649. március 24-én pedig a nádori méltóságot nyerte el és mint ilyen a király helytartója lett. — 1651. március 12-én úgy a saját személyére, mint a Pálfíy-család következő legidősb tagjai részére elnyerte a pozsonyi vár örökös kapitánya és Pozsony vármegye örökös főispánja címét. — Ezen időtájban megajándékozta őt IV. Fülöp spanyol király az aranygyapjas renddel. — Pozsonyváralján a Pálfl'y-családnak kúriát szerzett s azt alapjából íölépíttette. — Malaczkán az egykori Balassa-kastély romjaiból a szentferenc- rend jelenlegi nagy kolostorát építtette föl s azt jelentékeny évi jövedelemmel látta el, melyet a malaczkai, helyesebben a detrekői uradalom birtokosai, a Pálffy hercegek mind e napig kiszolgáltatnak a mondott kolostornak. — Családja részére megszerezte a dévényi és bajmóczi uradalmakat, nemkülönben Ausztriában Marchegget. A bajmóczi uradalomról szóló királyi adománylevél 1645. évi április 3-án kelt. — 1653. november 5-én megírt végső rendeletében detrekői és dévényi uradalmaiból hitbizományt, pozsonyi uradalmából pedig senioratust alkotott, mely intézkedését a király 1653. december 18-án megerősítette. — Borostyán, Dévény és Marchegg várakat nagy gonddal helyreállíttatta. — Hitveséül belusi gróf Khuen János Üzséb és báró Werck Mária leányát vette el 1629. július 26-án. — Meghalt pozsonyi kúriájában 1653. évi november 6-án esti 7 órakor. Hült tetemét a pozsonyi szent Mártonról nevezett préposti egyházban helyezték örök nyugalomra. Az esztergam-várbeli prépostság tört. 6
