Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
72 BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST itélöszék főpapjául} Tudta tehát, hogy ha prépostsága jogait úgy a bátkerületi dézmáját, mint a Szántay-féle honti alapítványt illetőleg meg akarja védeni, részben föléleszteni, másképen célt nem érhet, hacsak a szigorú jog terére nem lép. Legelőbb tehát megkérte Eszterházi Miklós nádorispánt, hogy kerestesse ki számára az esztergami főkáptalannál levő összes, a szentistváni prépostságra vonatkozó okleveleket és hiteles másolatban adassa ki neki. A nádorispán Szakolcán, 1B3G. június 20-án kelt levelében meg is kereste tisztelt barátait, az esztergami főkáptalant, hogy kartársuk e kérését teljesítsék, mire a főkáptalan nem késett a szentistváni prépostság alapítására vonatkozó két levelet, úgymint Kanizsai János érseknek 1391. december 26-án kelt alapító levelét, nemkülönben Mátyás királynak Esztergámban 1470. május 28-án kelt leiratát, mellyel Szántay Ambrusnak két újabb kanonia alapítását tárgyazó levelét, hiteles másolatban kiadni.1 2 Nem sokkal később megkereste Bőythe Miklós Homonnai gróf Drugeth János országbírót, ki egyúttal Ung és Zemplén vármegyék örökös főispánjának, II. Ferdinánd király tanácsosának, kamarásának és Felső-Magyar ország kapitányának írta magát, hogy a háti nemesi kúriára és a szentistváni egyház egyéb honti birtokaira nézve tanúkihallgatást végeztetni méltóztassék. Az országbíró készséggel teljesítette e kérelmét és Pozsonyból 1636. november 27-én kelt levelében fölhitta a garamszentbenedeki konventet, hogy Szelesényi Péter királyi ember mellé bizonyságot adván, tanúhall1 Arról, hogy Bőythe Miklósnak, mint jogtudósnak, jó hire volt, egyéb adataink is vannak. Az egyik adat arról tanúskodik, midőn gróf Batthány II. Ferenc halála után özvegye báró Poppel Lobkovicz Éva összekülönbözött gróf Batthány Adámmal és gróf Batthány Margittal, gróf Csáky László nejével, az ügy békés elintézével Bőythe Miklóst bízta meg a király. Bőythe ez ügyet a király megelégedésére intézte el. (L. az eredeti oklevelet a körmendi hercegi levéltárnak sub Szalonak ad Nrum 145. de dato Bées, 1635. július 23.) A másik adat Esterházy Miklós nádor levele a káptalanhoz, melyben foglaltatik : «Expositum est nobis in persona rmi Dni Nicolai Böjté electi eppi Syrmiensis .. . qualiter inter Michaelem Monoszlay ... et Georgium Túri... coram Georgio Turzó certa quaedam causa fuit mota», melynek befejezéséhez a győri káptalan kiküldöttjét kérte. (A győri káptalan hiteleshelyi levéltárában de dato Kismarton, 1638. szept. 30.) 2 De dato 1636. június 24-én. Eredetije az esztergami főkáptalan házi levéltárában 53. f. 1. ny. 1. sz„ hatlevelű kis ívrét papir füzetben, melynek piros-kék-sárga összefűző selyem szálait leszorítja a főkáptalan máig is használatos pecsétje.
