Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST

67

májának állapotját. Úgy vagyon, hogy a sági prépostság jószágai között vagyon nagy része ezen háti dézmának és hasznos lehetne kegyelmednek ennek a részének megtartása. Mindazonáltal ő felsége én általam requiráltatja diligenter (szeretettel megkeresteti) kegyelmedet, hogy kegyelmed tekintse (respektálja) ő felsége mél- tóságos személyét és kívánságát s ami azelőtt egy kerület és cultellus volt, ne szaggassa most is meg kegyelmed, hanem az elébbi szokás szerint adja mind együtt azon az áron ő felségének. Nagyobb respektusnak (tekintetnek) kell ő felségére lenni mostani szükséges időkben kiváltképen, hogysem más magánemberre. Ez idén kívánja kegyelmedtől ő felsége, mert esztendőre, úgy látom, más fogja bírni azt a jószágot, akkor amint akarja, úgy oszthatja kegyelmed. Az árat ami illeti, adtam én azt a dézmát 800 forinton, adtam eze- ren is, de nehezen ; feljebb, nem ítélem, hogy valaki adta volna, hanem alább gyakrabban. Most is, hogy kegyelmed az szerint maradjon meg és ennél az ezer forintnál többet érette ne kívánjon kegyelmed, azt kívánja ő felsége, holott csak a felétől is ötszáz tallért kér kegyelmed.

Ezeket akartam kegyelmednek értésére adni, édes testvérem, az ő felsége akaratjából. Jól cselekeszi kegyelmed, hamit ő felségéért eziránt mível.

Én a jövendő hétfőn vagy kedden megindulok ő felsége után Ratisbonába (Regensburg). Adja Isten, lássam kegyelmeteket jó egészségben.

Ezeknek utánna Istennek ajánlom kegyelmedet: tartsa, éltesse kegyelmedet sok esztendeig jó egészségben.1

Felelt-e és mit felelt e barátságos levélre Bőythe prépost, nem tudjuk. Levele azonban, ha írt volna is a Bécsből távozott kancellárnak, meg sem érkezhetett, midőn ugyancsak Bécsből június lT-iki kelettel Stella János Jakab, a magyar királyi javak kezelője (administrator) súlyos panaszt emelt ellene Pázmány Péter bibor- noknál, hogy lássa ő főmagassága, miképen bánnak a legszentsé- gesebb királyi fölséggel, legkegyelmesebb urunkkal a Bőythe Mik1 U. o. 56. f. 4. ny. 22. sz. Kis ívrét papiroson ezen címzéssel : Admodum reverendo domino Nicolao Bőythe, praeposito Mariae virginis de Saagh et s. Stephani, ecclesiae metropolitanae Strigoniensis canonico, cminen- tissimi cardinalis Strigoniensis causarum spiritualium auditori 'generali, domino Patri in Christo observandissimo. A levél zárlatán kicsi, cimeres gyűrűpecsét.