Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

68 BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST lós, szentistváni préposthoz tartozó tized ügyében, mely tized jog­szerint és régtől fogva a lévai várnak szokott bérbe adatni! A legközelebb lefolyt 1634. és 1635. években a szóbanforgó tizedet a lévai vár tisztjei ezer magyar forinton szokták volt bérbe venni nem a haszonért, mely ama szűkös, rossz termésű években vajmi silány vala, hanem hogy a gyakorlat föntartassék. Hajlandók voltak a jelen évben is a mondott tizedért egyezer forintot meg­adni, noha 1633-ban csak ötszáz forintot fizettek érette. Azonban Bóythe Miklós, a jelenlegi birtokos ama tizedet eleinte teljesen magának akarta fönntartani, később mégis a lévai tiszttartó hosz- szabb szabódására.. ő felségére való tekintetből megígérte, hogy a tizedkerület felét bérbe adja ötszáz tallérért (imperiales); aztán erről az árról leszállott hatszáz (magyar) forintra és a lévai tiszt­tartó által fölajánlott ötszáz forintot elfogadni nem akarta, mely összeg tényleg él van helyezve valamely nagyszombati megbízható ember kezéhez. írt ez ügyben a főtiszteletű kancellár úr is Bőythé- nek, de célt nem ért nála. Ennek következtében megkeresi a bécsi jószágkezelő úr ő főmagasságát, mint az összes papság legfőbb kormányzóját, király ő felsége nevében teljes bizalommal, méltóztassék hathatósan közreműködni,- hogy a legkegyelmesebb fölséget kelleténél többre ne taksálják, hanem amaz ötszáz forinttal elégedjék meg a pré­post úr és ez összeget vegye föl tizedi kerülete feléért, minthogy többet követelni a fölségtől valóságos visszaélés és illetlenség volna. Reméli végre a bécsi úr, hogy ő főmagassága a bibornok elsimítja e zavarodást, amit ő felsége igen szívesen venne. Külön­ben kénytelen-kelletlen az egész ügyet a felség legmagasb Ítélete alá terjesztené, annak kegyes határozatát bevárván.1 Hogy Pázmány Péter Stella e fenyegetéssel föleresztett tola­kodó levelét kedvetlenül vette, kétségtelen. Kitetszik ez sajátkezű leveléből, mellyel a bécsi írást megküldötte Bőythének. E Pozsony­ban, 1636. június 18-án kelt levele így hangzik: Isten kegyelmedet áldja meg minden jókkal ! Mit ír ő felsége embere, kegyelmed az idezárt mellékletből (ex inclusis) megérti. Azért mivel az a dolog ő felségét eoncernálja (érdekli), igazítsa el kegyelmed, mint leg­jobban tudja!2 1 U. o. 53. f. 4. ny. 25. sz. Kis papiros íven, az összehajtott levél zár­latán parányi gyűrűpecsét. 2 U. o. 53. f. 4. ny. 23. sz. Kívül : Admodum reverendo domino Nicolao

Next

/
Thumbnails
Contents